Irodalmi Szemle, 2017
2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Nagy Csilla: Dinamikus erőtér. Test- és szubjektumtapasztalat Szabó Lőrinc költészetében (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.
harmadikat von be. Az elso vers a halott kedves testet (A huszonhatodik evbe valogatott versektol eltero modon) a racionalitas menten, a sirban gondolja el: „Megvan a fold nelkiiled. [...] Megvan minden nelkuled. Gyokeret I szivedig asva s fent viragba szokve / ket rozsafa a napfennyel kot ossze I s ajozan esz megnyugszik: ez eleg. (II. 338.) A masik teste ezen a ponton megszunik a vagy targya lenni, materialitasaban, a biokemiai bomlasfolyamatok resztvevojekent, a termeszet korforgasaba illeszkedve jelenik meg. A versbeli szituacio azert rendhagyo, mert a test pusztulasaval a masik iranti sovargas nem megszunik, hanem athelyezodik egy masik, vitalis testbe: „Tegnap egy / no, akirol tudnom kell, hogy szeret, I akarta, hogy benne erezzelek: I egymast oleltiik, minket a sirod, I elet s halal harmunkon osztozott; es sose voltunk meg oly boldogok.” (II. 338.) A harmas egyesiiles tabukat sert: a gyasz es a szexus, a sirhely erotizalasa egyarant hatarsertesnek tekinthetd, a masodik vers azonban mindezt szakralisan megemelve, a transzcendenciaval kapcsolja oszsze: „Vendegunk voltal, s mi a tieid, I testi vendegek lelki tulvilagban I (masfele nines!) s oly ezerajku vagyban, I mely a halalnak bontja racsait / s mindannak, ami idoben lakik, I sajat magunknak; mert ahogy mi harman I egyiitt voltunk, egy gyonyorre kuszaltan I [...] brokletnek hozta az izeit, s a mindensegnek [...].” (II. 338.) A test hatarainaklebontasa a testbol kilepes, az extazis aktusa, olyan elreviiles, amelyben a targyi vilaggal vald kapcsolat felfuggesztddik az erzeki benyomas miatt:10 az extazis mind a vallasos, mind a koznapi ertelemben egy masik igazsag megismeresenek az esemenye, amelynek katalizatora itt a „harmadik”. Azonban a szovegterben a harmadik megjelenese, a vele vald „osszejatszas” valojaban tobbszdros kepalkotas: olyan gesztus, amely soran a felidezett halott masik kepe melle, illetve foie a harmadik arcmasa keriil. Ez az eljaras egyszerre jelzi a felejtes torvenyszeruseget, valamint azt, hogy a vagy - bar a mindenkori masik egyszerisege, egyetlensege annak szemelyesseget es egyediseget jelzi - valojaban eppugy mechanikusnak es gepiesnek tekinthetd, 1 0 Ld. Kecskemeti Gabor, A huszonhatodik ev 62. szonettjenek motivumtortenetehez = Kabdebo Lorant koszontese 65. sziiletesnapja alkalmabol, szerk. Bessenyei Jozsef, Ferenczi Laszlo, Kovacs Viktor, Palfi Agnes, Miskolc, ME BTK, Osszehasonlito Irodalomtorteneti es Muveszettorteneti Tanszek, 2001, 248-252.
