Irodalmi Szemle, 2017
2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Nagy Csilla: Dinamikus erőtér. Test- és szubjektumtapasztalat Szabó Lőrinc költészetében (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.
NAGY CSILLA □INAMIKUS EROTER TEST- ES SZUBJEKTUMTAPASZTALAT SZABO LORINC KOLTESZETEBEN „Mi a test? Nem hatarozzuk meg, ha annyit mondunk, hogy erok terepe, erosokasag versengesebol taplalkozo milio. Hiszen valojaban nem letezik »milio«, ahogy ero- vagy kiizdoter sem. Nem letezik valosag-mennyiseg, mivel minden valosag mar eromennyiseg, ami semmi mas, mint egyes eroknek mas erokkel vald »feszultsegeloszlasanak« a mennyisege. Minden ero kapcsolatban all a tobbivel, vagy azert, hogy engedelmeskedjen, vagy azert, hogy parancsoljon nekik. Ami egy testet meghataroz, az az uralkodd es uralt erok viszonya. Minden eroviszony testet konstitual: kemiait, biologiait, tarsadalmit, politikait.”1 A fenti megallapitas Deleuze Nietzsche-kdnyvebol szarmazik, es rendhagyd jellege abbol adodik, hogy az ero es a test fizikai fogalmait egy altalanosabb kontextusba helyezi, amelyek igy a vilag rendjenek, es a vilagot alkoto strukturaknak a leirasara, metaforizalasara valnak alkalmassa. Az idezet ertelmeben a test mukodese kiszolgaltatott a ra hato erok mechanizmusanak, hierarchiajanak (legyen szo azok korporalis, materialis, vagy mentalis, szocialis dimenzidjarol). Masfelol, a fentiek alapjan az is elmondhato, hogy a vilag rendje (vagyis a tarsadalom, a politika, a termeszeti, a human letezes) a test szervezodesehez hasonlo: ahogy a testet alkoto szervek organikusan kapcsolodnak egymashoz, ugy organizalodnak a vilag szegmensei a kiilonbozo szinteken. Szabo Lorinc kolteszete rokonithato ezzel a szemlelettel: az eletmu tematikus sokretusege a vilag rendjenek hasonlo tapasztalatat hordozza. Mind a mult, mind a jelen interpretacioja, mind az identitaskepletek es interszubjektiv viszonyok poetikai megfogalmazasa, mind az erotika es a vagy, az intimitas kifejezese erohatasok es kdlcsbnviszonyok menten, hatalmi strukturakba illesztve tortenik. A Szabo Lorinc-vers dinamikaja szinte minden esetben valamilyen oppozicios szituaciobol adodik: minosegek es elvek, idosikok, terbeli alakzatok, szolamok fesziilnek egymasnak, vagy irodnak egymasba a legemlekezetesebb versekben. 1 Gilles Deleuze, Nietzsche es a filozofia, ford. Moldva Tamas, Bp., Gond Alapitvany - Hol nap, 1999, 70. A test megjelenese is majd minden esetben egy intellektualis, a relaciokra es a kblcsbnviszonyokra epiilo gondolkodas reszekent tunik fel: legyen szo a sze- 1
