Irodalmi Szemle, 2016

2016/10 - RÉGIÓ - Száz Pál: A táj imagináriuma (Maroš Krajňak Carpathia című könyvéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

iZLESEKESPOFONOK nem vezet sehova, hiszen az eufemiz­­mus is mutatja, hogy a konyv semmit sem szandekozik explicit modon pre­­zentalni a terseg valosagabol, nem erdeklik az ideologiak, tetje eszteti­­kai. S epp ott kezd a legizgalmasabb lenni, ahol a nezopontvaltasok asszo­­ciaciokat es imaginaciot mukodtetve eloldodnak a valosag roghdz kdtott­­segebol, es latomasos kepekke alakit­­jak a tajat, hogy eksztazisukban ujra­­es ujrarendezzek az elobb meg oly biztosnak hitt koordinatarendszert. A szoveg koltoisegenek ragyogo pel­­daja mar az elso fejezet elejen szereplo leiras, ahol a nezopont „gepen szall folebe": „Eldszor a felhasogatott taj tarul a pilotak szeme ele. Tokeletes kirakos jatekot alkoto hosszu, keskeny mezok. A legenyseg felfigyel a piros hajszal­­erekre, amelyekben az osszevegyiilt ver gyul. German, szlav, hun, semi, roman, tatar, mindenfele kaukazusi, meg mas is. Az Ondavai-felfold domb­­jairol patakzik hetek ota. A forro erek valahol Sztropko mellett talalkoznak, es a homogen folyadek lassan a talajba ivodik. Evszazadok telnek el, mire le­­jut a fold mehebe, es merhetetlen tek­­tonikus mozgasokat indit. Ezek ossze­­vissza gyurik majd a jelenlegi Zonak teriiletet. Tobbezres magassagba eme­­lik itt a Karpatokat." (8.) Akar a „kira­­kos jatek" taj, ujabb es ujabb asszoci­­aciokat kombinal. A concetto-szeruen gyuruzo analogiak a tajat testkent ol­­vassak, majd az asszociacio folyama a feje tetejere allitja az idot: felcsereli az apokalipszist a teremtessel. Krajnak kis konyve abszolut to­­talitasra torekszik. Latomasossaga tapasztja ossze a taj fragmentumait, leleteit, s a nezopontvaltasok ott vesz­­nek kanyart, ahol az imaginacio mar vegkepp felulirta a logika, az idd es a fizikai torvenyek rendjet. A mitoszok nyelvevel, az apokalipszis kepeivel, a nepi magia kollektiv tudattalanban kiserto torzoival, vagy epp aktualis tarsadalmi problemak reflexioival (csempeszes, elvandorlas, korrupcio, munkanelkuliseg, szegenyseg) talal­­kozunk a Zonakban. Ezt a kiildnds ta­jat a bioszfera totalitasaban abrazolja. Bizarr szereploi nemcsak emberek, de a titkos eletiiket elo novenyek es az al­­latok is, akik gyakran eppolyan furan viselkednek, akar az emberek - a vi­­dek egyben bestialis rezervatum is. [Az idd bugyrai] A kronotoposzok hasonloan keplekenyek, s erre az efemer jellegre gyakran direkt ref­­lektal a szoveg. Az elbeszeles jelene­­bol gyakran a jovobe vagy a multba ugro mikronarrativak nyilnak olyan mondatokkal, mint a „Tovabbra is a Satan falujaban vagyok. Most hateve­­sen. Visszaugrottam. Barmikor meg­­tehetem." (46.) Vagy: „Elhaladunk az udvar mellett, ahol holnap megatkoz egy fekete dregasszony." (96.) S kicsit elszalltabban: „Visszafele elmeseli a megolt pasztor tortenetet, aki annak idejen en voltam, de o nem tud a re-

Next

/
Thumbnails
Contents