Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Száz Pál: A táj imagináriuma (Maroš Krajňak Carpathia című könyvéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
iZLESEKESPOFONOK nem vezet sehova, hiszen az eufemizmus is mutatja, hogy a konyv semmit sem szandekozik explicit modon prezentalni a terseg valosagabol, nem erdeklik az ideologiak, tetje esztetikai. S epp ott kezd a legizgalmasabb lenni, ahol a nezopontvaltasok asszociaciokat es imaginaciot mukodtetve eloldodnak a valosag roghdz kdtottsegebol, es latomasos kepekke alakitjak a tajat, hogy eksztazisukban ujraes ujrarendezzek az elobb meg oly biztosnak hitt koordinatarendszert. A szoveg koltoisegenek ragyogo peldaja mar az elso fejezet elejen szereplo leiras, ahol a nezopont „gepen szall folebe": „Eldszor a felhasogatott taj tarul a pilotak szeme ele. Tokeletes kirakos jatekot alkoto hosszu, keskeny mezok. A legenyseg felfigyel a piros hajszalerekre, amelyekben az osszevegyiilt ver gyul. German, szlav, hun, semi, roman, tatar, mindenfele kaukazusi, meg mas is. Az Ondavai-felfold dombjairol patakzik hetek ota. A forro erek valahol Sztropko mellett talalkoznak, es a homogen folyadek lassan a talajba ivodik. Evszazadok telnek el, mire lejut a fold mehebe, es merhetetlen tektonikus mozgasokat indit. Ezek osszevissza gyurik majd a jelenlegi Zonak teriiletet. Tobbezres magassagba emelik itt a Karpatokat." (8.) Akar a „kirakos jatek" taj, ujabb es ujabb asszociaciokat kombinal. A concetto-szeruen gyuruzo analogiak a tajat testkent olvassak, majd az asszociacio folyama a feje tetejere allitja az idot: felcsereli az apokalipszist a teremtessel. Krajnak kis konyve abszolut totalitasra torekszik. Latomasossaga tapasztja ossze a taj fragmentumait, leleteit, s a nezopontvaltasok ott vesznek kanyart, ahol az imaginacio mar vegkepp felulirta a logika, az idd es a fizikai torvenyek rendjet. A mitoszok nyelvevel, az apokalipszis kepeivel, a nepi magia kollektiv tudattalanban kiserto torzoival, vagy epp aktualis tarsadalmi problemak reflexioival (csempeszes, elvandorlas, korrupcio, munkanelkuliseg, szegenyseg) talalkozunk a Zonakban. Ezt a kiildnds tajat a bioszfera totalitasaban abrazolja. Bizarr szereploi nemcsak emberek, de a titkos eletiiket elo novenyek es az allatok is, akik gyakran eppolyan furan viselkednek, akar az emberek - a videk egyben bestialis rezervatum is. [Az idd bugyrai] A kronotoposzok hasonloan keplekenyek, s erre az efemer jellegre gyakran direkt reflektal a szoveg. Az elbeszeles jelenebol gyakran a jovobe vagy a multba ugro mikronarrativak nyilnak olyan mondatokkal, mint a „Tovabbra is a Satan falujaban vagyok. Most hatevesen. Visszaugrottam. Barmikor megtehetem." (46.) Vagy: „Elhaladunk az udvar mellett, ahol holnap megatkoz egy fekete dregasszony." (96.) S kicsit elszalltabban: „Visszafele elmeseli a megolt pasztor tortenetet, aki annak idejen en voltam, de o nem tud a re-