Irodalmi Szemle, 2016

2016/10 - RÉGIÓ - Száz Pál: A táj imagináriuma (Maroš Krajňak Carpathia című könyvéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLESEK ES POFONOK

tek is fragmentumokbol allnak ossze), melyeket narrativak, visszatero helyszinek, alakok es motivumok tartanak ossze. Ezek bntorvenyuen olyan bonyolult szovedekbe rendezodnek, akar a „kaszat nem latott" fu es vadviragok a Csernahora lankain. Eppen ebben a televenyszerusegeben rejlik a szoveg koherenciaja. S bar van cselekmenye a regenynek, ez megsem akadalyozza a sorrend felboritasat, es a fejezetek kozt ugralo olvasast - barmely iranybol bebarangolhato ez a szovegvidek, minden fejezet egyegy volgy, amelyen felfele indulva az egyre kanyargosabb folyok utjan barangol az olvaso. A folyo szoveg e jellegzetes kanyargasa a nezopontvaltas al tai ujra es ujra megtort leiras vagy elbeszeles mikronarrativakat szo a szovegbe, s ezek tdbbszor egymasbol nyilnak, elagaznak, akar a folyok uton felfele.

[Elbeszelni a videket] A regenyben a narrativatoredekek ket csoport menten rajzolodnak ki: az eltartott szemelyesseg pozicidjabol elbeszelt csaladtortenet (Helena, mint kideriil, a narrator nagyanyja), es egy utazasi (koborlasi) regeny epizodjai. Erre az eltartottsagra, objektivitasra jatszik ra metaforikusan a narrator/utazo allando fenykepezese, a fenykepek, a fenykepezes pillanata stb. A (szigoruan mar felrobbant) bombakat gyujto szenvedelye a masik, amely az utazot vezeti. Persze mindket motivacio pusztan urugy a megfigyelesre, az olvasasra a tajban, lehetoseg a masik tortenetenek elbeszelesere. „Egyszeriben elindul egy tortenet, amelyet evekkel kesobb Lemka, egy derus, szabad lelku oregasszony is elmesel majd nekem Rychwaldban." (29.)

Igy gyulik ossze a videk minden fetise is ezekben mikronarrativakban, olyan formanyelvek regisztereit hozva mozgasba, mint az utleiras, oral history, ekphrasis, tajleiras, anekdota vagy a nepmese, nepi vallasossag, szociografia, emlekezet elemei. Mert minden mdgdtt ott a taj, amely egyszerre valtozekony es allando, amely egyszerre fikcio es valosag. A Zonak, melyekben bolyongunk, es amelyek a 3-2-1-0-X jelolessel „terjednek", csak nagy vonalakban terkepezhetoek fel a valosagban. Talan a ruszin nyelvet eufemizalo „Zonak nyelve", melynek hasznalata a kulbnbbzd zonakban mindig problemakkal terhelt, a ruszin nyelv dialektusai (lemko) es a (szlovak-lengyel-ukran) allamhatarok ovezete segithet ebben. A narrator-utazo utazasai (Lengyelorszag „csiicskeben" vagy Karpataljan) helyszineket, utvonalakat sorolnak, am sokszor (a narrator csaladjanak tortenetfoszlanyaiban, es a szamara otthonos[?] videkek eseteben) kepzeletbeli, fiktiv nevekre vagyunk utalva, mint pl. „Helena faluja", „a satan faluja", a „Hegy", vagy a „Kulonleges Varos."

Az azonositgatas es az utvonalak lecsekkolasa a google.maps-en persze