Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
illesztett a szerzd.52 (Egyebkent itt rogton felmeriil a kerdes, hogy egyaltalan miert szerepel egy ennyire szemelyes emlek a muben? - erre kesobb meg viszszaterunk.) A regeny ideje - mint arra mar korabban is utaltunk53 - egyebkent sem felel meg az eredeti esemenyek valosagos idejenek. Meg akkor sem, ha 1951-ben, mikor Garcia Marquez Bogotaban eppen felhagyott jogi tanulmanyaival, hogy az ujsagirasnak szentelje magat, „Kolumbiaban az elet meg sok szempontbol a XIX szazadban zajlott" - ahogy viszszaemlekezeseiben irja.54 Sot, az egesz tortenet megirasaval azert vart olyan sokaig Garcia Marquez, mert elobb egy esztetikai problemat kellett megoldania, mint az visszaemlekezeseibol kideriil.55 Valojaban azonban a „valosag" (a megtortent esemenyek, a szerzd elmenyeinek valosaga) es a fikcio (a regeny vilaganak valosaga) kozott nines is eles hatarvonal, mikent a valosag hu abrazolasara es a muveszi megragadasara valo torekvesek kozott sem.56 Eppen ez az oka annak, hogy bar a Kronika „iizenete" huen tiikrozi a szerzd velemenyet a megtortent esemenyekkel kapcsolatban, ez az iizenet - talan a szerzd szandekainak ellenere is - sokkal ellentmondasosabb, mint azt elso pillantasra gondolnank. Nos, e megfontolasok fenyeben vizsgaljuk meg most, hogy a regenyben a jogrol kialakitott kep hogyan viszonyul a szerzd elmenyeihez es velemenyehez. Mindenekelott azt kell leszdgezniink, hogy Garcia Marquez nem tekintheto teljesen laikusnak a jogot illetoen, hiszen - sziilei kivansagara - 1947-49 kozott elobb a Bogotai Nemzeti Egyetem jogi fakultasan, majd Cartagenaban tanult jogot, es ismereteit tovabb gazdagitottak elete kovetkezo evtizedenek ujsagiroi tapasztalatai. A regenyben szereplo jogi eljaras leirasanak hitelessegeben tehat nines okunk ketelkedni. Ezzel egyiitt nyilvanvalo a szerzd kritikai szandeka is az eljaras es altalaban a jog mukodesenek korabban mar elemzett gyengesegeit illetoen. Nem ilyen egyertelmu azonban Garcia Marqueznek a joghoz valo erzelmi viszonyulasa. Visszaemlekezeseiben a jogi tanulmanyokrol egyertelmu elutasitassal nyilatkozik,57 es lattuk, hogy a Kronikdban is milyen gunyos, szatirikus hangnemben ir a jog 52 Mercedes Barcha Pardoval, akinek sziilei joban voltak az iroeval, 1946-ban Sucreban egy kbzos nyari vakacion talalkozott Garcia Marquez, es a leanykeresre egy diakbalon keriilt sor. Vo.: Kronika, 44. es Mendoza - Garcia Marquez: A guajava illata. 31. 53 Lasd 7. jegyzet. 54 Garcia Marquez: Azert elek, hogy elmeseljem az eletemet. Szekacs Vera forditasa. Budapest, 2003, Magvetd. 260. 55 „A tortenet valojaban csaknem huszonot evvel a buntett elkovetese utan er veget, amikor a ferj visszater az eluzott felesegehez, az en szamomra azonban mindvegig evidens volt, hogy a konyvnek a buntett aprolekos leirasaval kell vegzodnie. A megoldas egy narrator beiktatasa volt - ez elso izben vagyok en magam -, akinek lehetosege nyilik ra, hogy kedvere setalgasson ide-oda a regeny strukturalis idejeben. Azaz, harminc ev utan felfedeztem valamit, amit mi regenyirok sokszor elfelejtiink: hogy a legjobb szerkezeti keplet az igazsag." Mendoza - Garcia Marquez: A guajava illata. 40-41. 56 A Kronika ebbol a szempontbol kiilbnosen fontos mu, mert mar sziileteseben magaban hordja e kettosseget: kezdetben, az 1950-es evekben, Garda Marquez ugyanis riportkent akarta megirni a tortenetet, es csak kesobb kezdett irodalmi terminusokban gondolkodni felole (vd.: Mendoza - Garcia Marquez: A guajava illata. 40.). Idokbzben pedig atalakult a riport es a regeny mufajarol kialakitott velemenye is: „Nem telt el sok ev, amig sajat boromdn megtapasztaltam, es kezdtem hinni benne, ahogy ma is, jobban, mint valaha, hogy a riport es a regeny ugyanannak az anyanak a gyermekei." Garcia
