Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
es altalaban a ferfi-no kapcsolatrol kialakitott velemenyet. Mielott azonban e temak elemzesehez kezdenenk, erdemes feltenniink azt a kerdest, hogy mekkora a tavolsag a regeny es a szerzo valosaga kozott? Vagyis mennyiben tekintheto a mu a szerzo szemelyes elmenyeit megdrdkito „riportnak" es mennyiben a szerzoi fantaziat tiikrozo fikcidnak? A valasz mar csak azert is fontos, hogy meg tudjuk becsiilni, a mu „iizenete" mennyire fejezi ki a szerzo szandekait. Szamos jel utal arra, hogy Garcia Marquez a muben elsdsorban a valosag megragadasara torekedett: vagyis a „magikus realizmus"-bdl itt az utobbi mozzanaton van a hangsuly. A palyafutas dsszefiiggeseben ezt tamasztja ala, hogy Garcia Marquez a mu erlelddesenek - ami a szerzo visszaemlekezesei alapjan 1951-tol, az alapul szolgald esemenyektol, a mu megirasaig, 1981-ig, pontosan harom evtizedig tartott48 - elso harmadaban ujsagirokent dolgozott,49 s egyik kifejezett iroi szandeka eppen a Kolumbiaban akkor meg szinte ismeretlen „riport" mufajanak megteremtese volt.50 Az eletmu egeszet tekintve ebbol a szempontbol a Kronika elozmenyenek tekintheto az 1970-ben onallo mukent publikalt Egy hajotorott tortenete, amit eredetileg tenyfeltaro cikksorozatkent irt 1955-ben az El Espectadorba. A Kronika utani periodusbol pedig a riportregeny mufajahoz valo visszatereskent emlithetjiik az 1996- ban megjelent Egy emberrablas tortenete cimu muvet. Ugyancsak a realizmus iranyaba mutat az a teny is, hogy a Kronikaban kivetelesen egyes szam elso szemelyben szolal meg a narrator. Ennek onmagaban nem volna tulzott jelentosege, mivel azonban a tortenet szereploi kozott feltunnek Garcia Marquez csaladtagjai51 es felesege is, ez megis arra utal, hogy a regenybeli elbeszeld es a szerzo szemelye kozott nagyon is szoros kapcsolat all fenn. Noha nyilvanvalo az eletrajzi ihletettseg es a realizmusra valo torekves, megsem szabad alabecsiilniink az iroi fantazia jelentoseget. Maskor es maskepp tortent peldaul Garcia Marqueznek a jovendo felesegevel valo megismerkedese es trefas leanykerese, amit a Kronikaban a lakodalom leirasaba 48 Lasd Mendoza - Garcia Marquez: A guajava illata 40-41. 49 Az 1940-es evek vegen mar az El Spectadorban publikal cikkeket, majd 1961-ig kiilonbozo latin-amerikai ujsagoknal - El Heraldo (1953), El Spectador (1954— 55), Momenta (1956-57), Prensa Latina (1959-61) dolgozik. 50 Vo.: Mendoza - Garcia Marquez: A guajava illata. 40. 51 Mindenekelott a szerzo edesanyja, Luisa Santiaga Marquez, akinek alakjarol egyebkent mas regenyeinek noalakjat is mintazta, de egyediil a Kronikaban szerepel sajat neven (Id. Mendoza - Garcia Marquez, A guajava illata. 27-28.). Tovabba Margot huga, valamint Luis Enrique es Jaime occse.
