Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ
rEgio ailag az elet es az eljovendo halal kozott, geopolitikailag a szethullo Osztrak-Magyar Monarchia es a keletkezd uj nemzetallamok kozott, vallasi es etnikai ertelemben a helyi szlav es zsido lakossag kozott. Szempontjaink szerint fontos kiemelni Stryjkowski regenyenek nosztalgikussagat, amely eleve kovetkezik a tenybol, hogy az adott terseg kulturajanak es mindennapjainak autobiografiailag tamogatott megragadasa nagy iddbeli tavolsagbol kovetkezik be (a szerzo 1966-ban publikalta a regenyt). Ez lehetove tette Stryjkowski szamara a galiciai eletkep visszamendleges modositasat annak korai, a masodik vilaghaboru idejen tortend vegleges megszunesere vonatkozo ismeretek altal. A szerzo felfogasaban az elso vilaghaboru eldjel, az eljovendo vegso kataklizmara26 vonatkozo figyelmeztetes. Stasiuk hasonld temat dolgoz fel, mint Schulz, Roth, Stryjkowski vagy Olbracht - az idegen es a hazai fatalis iitkozetet, a minoritas majoritassa valasat, az adott teriilet etnikai domesztikaciojanak egyszer ellentmondo, masszor alig eszlelheto mozgasat.27 Felvazolja Szlovakia keleti reszenek aktualis jelleget, figyeli a Karpatok ezen teriiletenek tovabbi atalakulasat, ahol ezuttal nines szo a zsido etnikum kihalasarol, a magyarok visszavonulasarol vagy az orszag politikai szeteseserol, hanem egy uj, a roma elem fellepeserol. Amint azt mar korabban jeleztem, a sajat es az idegen kbzti mozgas, a folyamatos hataratlepes mai szemszogbdl nezve tehat e kulturterseg alapvetd „poetologiai elvenek" latszik. Azt mondhatnank, hogy Stasiuk ennek a lepegetesnek rendeli ala szovegei mufaji jelleget is, hiszen minden irasom targyat kepezo konyveben, vagyis elsosorban a Galiciai tortenetek (Opowiesci galicyjskie'), a Dukla es Utban Babadag-26 A galiciai terseg peremen az elso vilaghaboru meg mindig „kezzelfoghatdan" jelen levo „esztetikai utohangjai" kdzbtt megemlithetnenk Dusan Jurkovic epitesz munkajat, aki 1916-1918 kozott a mai szlovak-lengyel hataron fekvo Zmigrodban, akkori osztrak-magyar katonai korzetben nehany tucat katonai temetot epitett. A Karpatok hegyvideki kornyezetevel alkotott maximalis szimbiozis, a termeszetes anyagok felhasznalasa, a regionalis nepi epiteszet hatasa es vegiil a monumentalitas, valamint az absztrakt ornamentumokkal vald munka jellemzi oket (kozelebbrol Id. peldaul: Dana Borutova: Architekt Dusan Samuel Jurkovic. Bratislava, 2009, Slovart, 160-193.) 27 Hasonlo tematikai preferenciakat figyelhetunk meg nehany kortars nyugat-ukrajnai szerzonel is, peldaul Jurij Andruchovicsnal vagy Tarasz Prochaskonal.
