Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ
■HisssriSHa akkor en is ugy szimatolnek, mint maga, a teremburajat. De csaladi gyilkossag... Hat en azt mondom maganak, en nem is csodalom, hogy Hordubalt megoltek."25) - es a fiatal ambicidzus csendornek, Bieglnek - akinek eppugy celja a tettesek megbiintetese, mint az eset alapos felderitese, tehat nemcsak az igazsagossag, hanem az igazsag kideritese es nyilvanossagra hozatala is - az ellentete van jelen. Innentol kezdve erdekes parhuzamot vonhatnank az akkori es a mai irodalom kozott: a hazai idegen, illetve az idegen hazai narrativ perspektivajat Andrzej Stasiuk is feldolgozza utleirasaiban. Stasiuk tovabbfejlesztette a hatarterseggel kapcsolatosan peldaul Kazimierz Przerwa-Tetmajernal (1865-1940) vagy Jerzy Harasymowicznal (1933-1999) fellelheto regebbi lengyel „point of view"-t. Ezeket a szerzoket jobban inspiraltak a nephagyomanyok es a nepkolteszet: Przerwa-Tetmajert a goral es Harasymowiczot a lemko. Stasiuk azokat a temakat aktualizalja, amelyek a ket haboru kozotti cseh prozaban jelennek meg ezzel a terseggel osszefuggesben. Stasiuk temai es cselekmenyhelyzetei szinten kozel allnak ahhoz a kodos-alomszeru, galiciai kisvarosokrol alkotott kephez, amelyet Bruno Schulztol ismeriink - vegetativ, labirintusszeru, elhagyatott, lepusztult hazak, udvarok, utcak kenyszerkepzetszeru motivumaival. Hasonlokeppen Julian Stryjkowski munkassagaban is talalhatok ekvivalens helyzetek, emlitsuk meg peldaul A vendegfogadd (Hostinec) cfmu regenyet. Stryjkowski regenye a galiciai elet mozaikja az elso vilaghaboru elejerol, 1914-bdl. Ertelmezhetjiik akar ugy is, hogy ez a konyv a hatarrol szol, amely valtozatosan jelenik meg benne: ontologi-25 Capek: Hordubal, 111-118.
