Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ
REGIO kus magyarazata van a kor szocialis es politikai helyzeteben - gondolok itt elsosorban az elso vilaghaborura es a kivandorlas jelensegere.24 Az osztrak irodalomban ezt a temat peldaul Joseph Roth dolgozta fel Hotel Savoy (1924) cimu regenyeben: a szalloda, ahol Gabriel Dan, a tortenet oteves orosz fogsag utan nyugatra utazo fohose tartozkodik, a felborult regi vilag metaforajava valik. Az ilyen tipusu bonyodalomra talalunk peldakat a korabeli szlovak irodalomban is, emlitsiik meg legalabb Milo Urban Az eld ostor (Zivy bic) cimu regenyet es Dobroslav Chrobak prozajat, mint peldaul a Navrat Ondreja Balaza (Ondrej Balaz visszaterese') vagy A bajkevero (Drak sa vracia). Itt viszont a joveveny es a komyezet konfliktusa - Capek csenddre, Gelnaj szavaval elve a Hordubalbol a „csaladi mord - ez mi?" - nem nemzeti vagy vallasi termeszetu. Karel Capeknal az idegen temaja kulonbozo tervek alapjan, kiildnbdzo szinteken valosul meg: a hazastarsi konfliktusban, Stepan Manya es Polana Hordubalova, valamint a vetelytarsak, Hordubal es Manya viszonyaban, es a keretezesben, a karpataljai kozosseg altal idegenkent kezelt cseh csendorokkel valo kapcsolatban. Sot a hazai-idegen ellentet maguk a csendorok kdzott is mukodik, es segit Capeknak modellalni a klasszikus detektivregeny mufajanak hatteret, amelyben gyakran szerepel a detektiv-bundzo egyeb kiegeszito tulajdonsagokkal rendelkezo kettose. A Hordubalban a hazai, a hosszabb ideje szolgalatot teljesito csendornek, Gelnajnak - akinek celja a korra jellemzd modon a hazai kornyezet iranti diszkret tisztelet („Csakhogy tudja, az ilyen falusi gyilkossagot nem ugy kell venni, mint a tobbit. Maga varosi ember, nem lat ugy bele a dolgokba. Ha rablogyilkossag volna, 24 A visszateressel kapcsolatos szerzoi megoldasok kulonbozoek lehetnek. Az elso vilaghaborura es a Csehszlovakia megalakulasara vonatkozo szlovak nemzeti imagologiaval peldaul Jelena Pastekova foglalkozik. Elsosorban Jan Hrusovsky es Janko Jesensky szovegeibol inci t!! ki cs czcn szcrzokncl 3 ncm~ zeti fiiggetlenseghez vezeto ket eltero utat azonosit: Hrusovsky szereploi (Muz s protezou, 1925 - Ferfi protezissel; Peter a Pavel na prahu Noveho sveta, 1930 - Peter es Pavel az Uj vilag kiiszoberi) inkabb egyenekkent tunnek fel a haboruban, Jesensky (Cestou k slobode - A szabadsdg fele vezeto utori) Oroszorszagban, a csehszlovak legioban szerzett tapasztalataival pedig elsosorban a nemzet tagjakent ertelmezheto alakokat jelenit meg (Jelena Pastekova: Refleksje nad slozvackim dyskursem 1 wojny swiatowej. In Joanna Goszczyriska (ed.) Procesy autoidentyfikacji na obszare kultur srodkowoeuropejskich po roku 1918. 2008, Wydzial Polonistycki Uniwersytetu Warszawskiego, 231-246.).
