Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
szinte Zarathustra-parodianak hato mondatokat (pl. a Gulliverben) is ennek koszonheti. Ez a prozastilus intenzivitasa miatt monoton hatast kelt, s a szereploi/narratori szolamok, szavalatok miatt a dagalyossag, a tulzott patosz, a didakszis minosegei is kothetdk hozza. Bar Az elsodort fain sajat koraban ideologiai okokbol sokakban euforiat keltett, a Nyugat recenzensei pl. fogyatekossagait emlegetik: a tulzott altalanositasokat, didaktikus szolamokat, tiradakat, vezercikkszeru futamokat, illetve a tulburjanzo hasonlatfelhoket.25 Marpedig, ha narratoldgiai szempontbol kivanjuk megkozeliteni Szabo Dezso prozanyelvet, az expresszionista proza ket alapvetd vonulata kdziil a nem-filmszeru, autorialis-dekorativ iranyahoz kell sorolnunk. Walter H. Sokel26 ugyanis az expresszionista prozaban ket uralkodonak tekinthetd narracios - autoritasra vonatkozd - strategist nevez meg. Az egyik - amely Szabo Dezsotol tavol all, s egyik legjellemzobb peldaja Doblin prozaja - az autonom, tiszta munek tetelezett epikus szoveg modozata, azaz a kiilso vilag, a dolgok kozvetlen, filmszeru - olykor vizionarius - reprezentacioja, amely kiiktatja a narratori szubjektivitast (es ezzel egyiitt mindenfele pszichologizmust es kauzalitast, illetve magyarazatot es elemzest). Nyelvi eszkozei a mellerendelo szintakszis, keriilese minden ornamentalis kepalkotasnak, a hasonlatok, metaforak tultengesenek, (a kepek altal egyfajta auktorialis retorikanak): ezzel nagyjabol a stanzeli showing (bemutato) mode jellemzo ra. A masik alternativa az expresszionista prozastilus (Georg Heym, Leonhard Frank szovegei), amely viszont a teller (mondo) mode-nak megfeleltetheto, s ide kapcsolodnak Szabo Dezso szovegei: itt bar szemelytelen a narracio, de a rengeteg hasonlat es metafora megis szubjektivabba teszi a narrativ nezopontot. A narrator reszvetele es beavat-25 Pl. Fiilep Lajos: Kosztolanyi Dezso kritikai, Deczki Sarolta, i. m. 26 Walter H. Sokel: The Prose of German Expressionism. In Neil H. Donahue (szerk.): A Companion to the Literature of German Expressionism. Rochester, 2005, Camden House, 69-88.; Richard T. Gray: Metaphysical Mimesis: Nietzsche's Geburt der Tragodie and the Aesthetics of Literary Expressionism. In A Companion to the Literature of German Expressionism, 39-66.
