Irodalmi Szemle, 2016

2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM

kozasa gyakran nem csupan a szokincsben es a hasonlatokban mutatkozik meg, hanem direkt modon a magyarazatokban is. A narrator megiteli a cselekveseket es a szereploket, probalja magyarazni es ertelmezni az utobbiak erzelmeit, esetenkent megszepito kifejezesekkel vagy klisekkel el. A velemenyeknek a narrativ szovegekbe vald beleoltasa a szoveg hatarain tulmutato altalanositasokat sziilhet, s innentol kezdve a narrator egy vilagszemleletet kozvetit, vagy eppen didaktikusan hat az olvasora. Marpedig ez utobbit, azaz az autorialis hangot a hegemon ferfistilusra jellemzonek nevezhetjiik (itt hivatkozhatunk Susan Lanser feminista narratologiajara is),27 mert van benne egyfajta „majd en megmondom neked, mi az igazsag es mi a teendo"-attitud. A szerzoi hang (re)produkalja a szerzdseg strukturalis es funkcionalis helyzetet, az olvasok hajlamosak lesznek a szerzot a narratorral, a hallgatot pedig magukkal azonositani, ebbol kovetkezoen egy szerzoi narrator a tudas es az itelet szelesebb koru hatalmaval rendelkezik, mig a szemelyes narrator csak a sajat szemelyes tapasztalatait tudja ertelmezni, es ehhez sokkal korlatozottabb ervenyesseg jarul. (Susan Lanser egyebkent ezt a noi erdekervenyesites szempontjabol is - szemben pl. a posztstrukturalistak „noi iras" koncepciojaval - sikeresebbnek ertekeli a szemelyes hangnal, es fontos, kanonizalt noiroknal - Austen, Woolf, Morrison stb. - egyfajta bhabai maszk-strategiakent veli ervenyesulni.

27 Susan S. Lanser: Fictions of Authority: Women Writers and Narrative Voice. New York, 1992, Cornell University Press; Susan S. Lanser: Toward a Feminist Narratology, Style, 1986/3. (Narrative Poetics), 341-363.