Irodalmi Szemle, 2016

2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM

CORPUS ALIENUM

(Marinetti vitalizmusa parhuzamban all a nietzschei hatalom akarasaval, es az Ubermensch figurajaval, s a futurista szovegekben vegbemend fantasztikus atalakulasokat is a szelsdsegesen intenziv ero es lendiilet iranyitja)21. Marinetti norol vallott nezeteit Szabo Dezso is kedvtelve idezi futurizmusbeszamoldjaban, hiszen az uj ferfi (a Superuomo) koncepcioja, s hozza viszonyitva a no degradalasa teljesseggel elfogadhato a szamara: „Az elet erdknek folytonos tovarohanasa, uj formakba valo valtozasa. Elet es uj, halal es regi szinonim fogaimak. [...] A jovd embere hos, mert a heroizmus az elet lenyege. [...] Az elete folytonos hoditas. Enjet abszolut korlatlanul, fiiggetleniil minden moraltol, minden szentimentalizmustol eli meg. [...] Az asszony. A masik nagy betegseg, mely a tett ferfiat erzelges, reflexiok, tetlenseg betegsegere birja le: az asszony. Az a gerincsorvaszto asszonykultusz, ami most az irodalmat, muveszetet, eletet elonti, megoli a him eletalkoto energiajat. A Samsonon urra left Delila kiszivja korunk tortenelmebdl a potenciat. A jovd emberenek a nd csak nemi torna, kiarado erejenek egy gesztusa, mit felreharit, mikor tesz. Meg kell olni a not mint metafizikat, mert jaj, ha a nonek spiritualis perspektivat adunk." A kasztralas is kozos metaforajuk: mig Marinetti az akademikussagot mint a geniusz kasztraciojat utasitja el - ami egyebkent teljesen bele is illik Szabo Dezso nezetrendszerebe, marmint a multnak (mint a hagyomanyoknak, irodalomnak, muveszettortenetnek, kulturanak) az elvetese, addig a magyar iro a szerinte psziches problemakbol (az eletidegensegbol, az eletenergia hianyabol) sarjado dekadens muveszetet nevezi gyakran „eunuch"-nak - bar a maga helyen Verlaine-t is elismeri, s a Nines menekves ertekitelete sem egyertelmu (az eunuch es a kasztralt egyebkent

21 Cinzia Sartini Blum: i. m., 87-102.