Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Rákai Orsolya: „én valahogy egészen benne vagyok abban, amit körültem látok; amit magamhoz eresztek." Test, idegenség, modernitás: Kaffka Margit és a modernség női arca (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
CORPUS ALIENUM eszrevehetobb - ezt Bodnar Gyorgy az „altalanos korhangulat" hatasan tul mindenekelott a 20. szazad elejet jellemzo tarsadalmi elegedetlenseg es fesziiltseg tobbe-kevesbe atteteles jelentkezesenek tulajdonitja. Radnoti, Kaffka elso monografusa, valoszinuleg kozelebb keriilt az igazsaghoz, amikor hangsulyozta, hogy Kaffkanal a szocialis erzekenyseg kezdettol szorosan osszekapcsolbdik a noi elet- es tarsadalmi helyzet tudatos erzekeltetesevel es kifejezesevel, mintegy azt sugallva, hogy Kaffka szamara a tarsadalmi problemak mar ekkoriban is joval dszszetettebbnek tunnek annal, hogysem egy „egyszeru" forradalommal, avagy lazadassal megsziintethetdek legyenek: a hatalmi viszonyok mikrostrukturaja ugyanis olyan lelektani suruben vesz el, amely az elnyomas megsziinteteset lehetetlennek tiinteti fel szamara - „a lazadas ugyan elkeriilhetetlen, de tokeletesen kilatastalan".9 Ezt Kaffka a narrativ fokusz sajatos hasznalataval erzekelteti: az elbeszelo nezopontja ugyanis sokszor „tapad" a fdszerepldhoz, ennek ellenere kepes lattatni ugyanannak a tortenesnek tobb aspektusat is. Sokszor epp ez lesz az az eszkdz, mellyel jol erzekelhetove tehetd a dontesek kilatastalansaga, ketelu volta. Novellait - ahogy regenyeit is - kezdettol sokan kapcsoltak az impreszszionizmushoz. Mar Radnoti eszreveszi azonban, hogy ez az impreszszionizmus mintegy „a naturalizmus netovabbja"10, a pillanatnyi elmeny tupontos megfigyelesenek, leirasanak szandeka vezerli. Ez a pontossagra torekves pedig a testi tapasztalatokra epito narracio re ven valosul meg. Noi szereploi szamara a vilag erthetetlen, ellentmondasos, sokszor ellenseges helykent jelenik meg, melyhez nem tudnak mukoddkepes ertelmet kapcsolni. Poziciojukbol adodoan nines olyan tudasuk, mely az onalld mozgasban, gondolkodasban, mukodesben orientalhatna, segithetne oket: ilyet szamukra az oket koriilvevd, oket szocializalo tarsadalom nem nyujt, kizarolag masok szempontjabol, masok igenyei, masok tekintetei felol irja le oket, amibol az is kovetkezik, hogy e tekintet nelkiil gyakorlatilag semmive lesznek. Erdekes itt felidezni, ahogy Virginia Woolf Hulldmok c. regenyeben az egyik noi hang megfogalmazza ezt az elmenyt - „erezni, ahogy egy masik tekintet von ossze egyetlen lenynye: furcsa ez". A testi tapasztalatokkal es azok szavakba foglalasaval valo aprolekos 9 Radnoti Miklos: Kaffka Margit muveszi fejlodese. Szeged,1934, M. Irodalomtorteneti Intezet (Ertekezesek a M. Kir. Ferencz Jozsef Tudomanyegyetem Magyar Irodalomtorteneti Intezetebol; 14.) 10 Radnoti: i.m.
