Irodalmi Szemle, 2016

2016/9 - Rákai Orsolya: „én valahogy egészen benne vagyok abban, amit körültem látok; amit magamhoz eresztek." Test, idegenség, modernitás: Kaffka Margit és a modernség női arca (tanulmány) / CORPUS ALIENUM

CORPUS ALIENUM es megvaltoztathatatlanul devians, fi­­ziologiailag es pszicholdgiailag toke­­letlen, maximum „karban es kordaban tarthato" betegkent irjak at a noi iden­­titast. Mindket eset egykent negativ es veszedelmes azonban - pusztan a ve­­dekezes szotara es modszerei modo­­sulnak. Ennek az idegensegnek - s egyszer­­smind (mar ha egyaltalan letezonek tekintik) a noi identitasnak is - forrasa hangsulyozottan a test, am fontos vo­­nasa, hogy eltephetetlen kapcsolatban all az igazsag hianyaval. A nd min­­dig hazug, am ez legnyilvanvalobban a tarsadalmi alarcukat levetkozo, igy „igaz" mivoltukban megmutatkozd hiszterias betegeknel valik lathato­­va, mint Richet irja. Nala valamivel arnyaltabban, de szinten a hazugsag­­szinjatszas-elfojtas fogalomkorben ma­­radva irja Freud es Josef Breuer, hogy „a hiszteria soran valami elvesz, ami igaz, es helyette eloterbe keriil az en­­idegen tartalom, mely idegensegevel atveszi a hatalmat a nd teste es adott esetben a lelke felett is"4, e hatalomat­­vetel azonban a tudatossag levalaszta­­saval all osszefiiggesben, s mint ilyen, vegso soron a tudattalan elfojtott igaz­­sagat hozza felszinre. Ezt egeszen explicit modon fogalmazza meg a tul­­zas nelkiil a tema korabeli sikerszer­­zojenek mondhato Otto Weininger, aki szerint „a hiszteria a nd szervesen hazug voltanak szerves krizise", ami mindennel tisztabban mutatja, hogy a nd identitasa, „valodi termeszete" valojaban fekete lyuk, maga az iires­­seg, hiszen, mint kifejti, „a ,szemelyi­­seg elhasadasai' csak ott lehetsegesek, ahol kezdettol fogva nines szemelyi­­seg, mint ahogy a nonel nines". Igy ve­­giil az a paradox helyzet all eld, hogy „a nd, egesz eleteben, sohasem igaz, es eppen akkor nem az, mikor, mint hisz­­terika, szolgailag ragaszkodik a sza­­mara heteronom igazsagkivanashoz, s igy kiilsoleg megis igazat mond".5 Az atirasnak meg egy figyelemre melto dimenzioja volt Gyimesi sze­rint: mig ugyanis a hiszteriat boszor­­kanysagra, illetve megszallottsagra visszavezeto korabbi, ezoterikus ertel­­mezesek megiscsak elismertek, hogy a nd teste es lelke (is) otthont adhat az emberfelettinek, meg ha ez esetben ez leginkabb magat a Gonoszt jelentette is (tekintettel a nd eredendo amora­­litasara es olthatatlan nemi vagyai­­ra), a tudomanyos leiras - kiilonosen a hazugsag kozeppontba helyezesevel - megszimteti ezt a kapcsot6, am a sze­­kularison beliil raadasul a devianssal, beteggel, normasertovel, vegso soron tehat a tarsadalmon kiviilivel, az Ide­­gennel azonositja. Az az erdekes hely­zet all eld tehat, hogy mig a premodern 4 Gyimesi: i. m., 86. 5 Otto Weininger: Nevi es jellem. Budapest, 1913, Dick Mano. Idezetek: 314-323.; 1. Gyimesi: i. m., 86. 6 V. d. Gyimesi: i. m., 86.

Next

/
Thumbnails
Contents