Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Rákai Orsolya: „én valahogy egészen benne vagyok abban, amit körültem látok; amit magamhoz eresztek." Test, idegenség, modernitás: Kaffka Margit és a modernség női arca (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
CORPUS ALIENUM es megvaltoztathatatlanul devians, fiziologiailag es pszicholdgiailag tokeletlen, maximum „karban es kordaban tarthato" betegkent irjak at a noi identitast. Mindket eset egykent negativ es veszedelmes azonban - pusztan a vedekezes szotara es modszerei modosulnak. Ennek az idegensegnek - s egyszersmind (mar ha egyaltalan letezonek tekintik) a noi identitasnak is - forrasa hangsulyozottan a test, am fontos vonasa, hogy eltephetetlen kapcsolatban all az igazsag hianyaval. A nd mindig hazug, am ez legnyilvanvalobban a tarsadalmi alarcukat levetkozo, igy „igaz" mivoltukban megmutatkozd hiszterias betegeknel valik lathatova, mint Richet irja. Nala valamivel arnyaltabban, de szinten a hazugsagszinjatszas-elfojtas fogalomkorben maradva irja Freud es Josef Breuer, hogy „a hiszteria soran valami elvesz, ami igaz, es helyette eloterbe keriil az enidegen tartalom, mely idegensegevel atveszi a hatalmat a nd teste es adott esetben a lelke felett is"4, e hatalomatvetel azonban a tudatossag levalasztasaval all osszefiiggesben, s mint ilyen, vegso soron a tudattalan elfojtott igazsagat hozza felszinre. Ezt egeszen explicit modon fogalmazza meg a tulzas nelkiil a tema korabeli sikerszerzojenek mondhato Otto Weininger, aki szerint „a hiszteria a nd szervesen hazug voltanak szerves krizise", ami mindennel tisztabban mutatja, hogy a nd identitasa, „valodi termeszete" valojaban fekete lyuk, maga az iiresseg, hiszen, mint kifejti, „a ,szemelyiseg elhasadasai' csak ott lehetsegesek, ahol kezdettol fogva nines szemelyiseg, mint ahogy a nonel nines". Igy vegiil az a paradox helyzet all eld, hogy „a nd, egesz eleteben, sohasem igaz, es eppen akkor nem az, mikor, mint hiszterika, szolgailag ragaszkodik a szamara heteronom igazsagkivanashoz, s igy kiilsoleg megis igazat mond".5 Az atirasnak meg egy figyelemre melto dimenzioja volt Gyimesi szerint: mig ugyanis a hiszteriat boszorkanysagra, illetve megszallottsagra visszavezeto korabbi, ezoterikus ertelmezesek megiscsak elismertek, hogy a nd teste es lelke (is) otthont adhat az emberfelettinek, meg ha ez esetben ez leginkabb magat a Gonoszt jelentette is (tekintettel a nd eredendo amoralitasara es olthatatlan nemi vagyaira), a tudomanyos leiras - kiilonosen a hazugsag kozeppontba helyezesevel - megszimteti ezt a kapcsot6, am a szekularison beliil raadasul a devianssal, beteggel, normasertovel, vegso soron tehat a tarsadalmon kiviilivel, az Idegennel azonositja. Az az erdekes helyzet all eld tehat, hogy mig a premodern 4 Gyimesi: i. m., 86. 5 Otto Weininger: Nevi es jellem. Budapest, 1913, Dick Mano. Idezetek: 314-323.; 1. Gyimesi: i. m., 86. 6 V. d. Gyimesi: i. m., 86.
