Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Rákai Orsolya: „én valahogy egészen benne vagyok abban, amit körültem látok; amit magamhoz eresztek." Test, idegenség, modernitás: Kaffka Margit és a modernség női arca (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
CORPUS ALIENUM pedig a kora ujkorban kidolgozta es intezmenyesitette a boszorkanysag diskurzusat. Legalabbis a 19. szazad vegi orvostudomany nehany kepviseloje szerint, akik ugy gondoltak, hogy a korban modernnek, tudomanyosnak szamito hiszteriafogalom tulajdonkeppen ugyanazt a jelenseget irja le, amit korabban boszorkanysagkent hataroztak meg: „A Salpetrierebe zart oriilt nok kozott vannak oly betegek, kiket hajdan megegettek - es akiknek betegseget haromszaz ev elott buntenynek mondtak volna. Erne betegseg tanulmanyozasa, a multban es a jelenben, szomoru es tanulsagos fejezetet szolgaltat az emberi gondolkozas tortenetehez, es gyongesegiink tudata daczara batrak vagyunk ezt megkiserelni", irta peldaul Charles Richet1, aki a noi hiszteria uj leirasat megalkozo Jean-Martin Charcot tanitvanya volt. Ugyanerre a kdvetkeztetesre jutott egyebkent Charcot egy masik hires tanitvanya, Sigmund Freud is, hozzateve, hogy mindemellett elgondolkoztato, milyen hasonloak a psziches kezeles alatt allo paciensek reakcioi a boszorkanyok kinzassal kicsikart vallomasaira: „Mit szolnal hozza, ha azt mondanam, hogy a hiszteria vadonatuj jelenseget mar evszazadokkal ezelott jol ismertek es tobb szazszor publikaltak? Emlekszel, hogy mindig mondtam, hogy az egyhazi birosagok altal hangoztatott megszallottsag kozepkori elmelete azonos a mi idegen testrol es a tudatossag levalasztasarol szolo elmeletiinkkel? De vajon a megszallo ordog mert gyalazta meg mindig e szegeny nyomorultakat, meghozza oly visszataszito modon? Miert hasonlit annyira a kinzasokkal kicsikart vallomasuk a psziches kezeles alatt allo pacienseim beszamoldira?"2 A boszorkanysag es a 19. szazadi tudomanyos hiszteriaelmeletek kapcsolatarol irva Gyimesi Julia kiemeli, hogy a tudomanyos leirasok altalaban torekedtek arra, hogy a hiszteriat mint a noiseg esszenciajat mutassak be. A mar idezett Richet peldaul kifejezetten ugy fogalmaz, hogy „a hysterikus nok meg inkabb nok, mint a tobbiek: erzelmeik elenkek es tiinekenyek, kepzelodesiik gyors es ragyogo, keptelenek esszel, belatassal uralkodni az erzelem es a kepzelddes felett"3. Lenyegeben tehat a noi idegenseg puszta ujraleirasa tortenik meg: ezuttal nem ab ovo es megvaltoztathatatlanul a Gonosz kapujakent, hanem ab ovo 1 Charles Richet: Az drdongosok hajdan es napjainkban. Nagyvarad, 1880 [k. n.J, 7. 2 Sigmund Freud: Extracts from the Fliesspapers. In The Standard Edition of Complete Psychological Works of Sigmund Freud. Ford, es szerk. James Strachley, Anna Freud. London, 1999, The Hogarth Press - Institute of Psycho-Analysis, Vol. I. Idezi Gyimesi Julia: Boszorkany a divdnyon. A hiszteriaelmelet hosszu multja es rovid jelene. Thalassa, 2006/60., 92. http://imago.mtapi.hu/a_ folyoirat/e_szovegek/pdf/(17)2006_rendkivuli_ szam/084-092_gyimesi.pdf 3 Richet: i. m., 16.; Gyimesi: i. m., 85.
