Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Polgár Anikó: „Idegenségem nagy szerencse". A másik tekintet Kertész Imre A néző című művében (tanulmány)
idegensEg ge" roncsaibol nagy nehezen sikeriilt felepitenie es fenntartania,53 s hogy nem menekiil „semmifele faji-, nemzeti- vagy csoportidentitasokba".54 „Az, hogy magyar vagyok, semmivel sem keptelenebb annal, hogy zsido vagyok; es hogy zsido vagyok, az sem keptelenebb, mint hogy egyaltalan vagyok."55 - hangzik az aforisztikus megfogalmazas. Horvath Rita szerint a Kaddis „a beszeld sajat identitasanak, s ezen beliil zsido identitasanak is megalkotoja, vagyis a narrator a zsidok nyelven imadkozik, ugy, ahogy d ezt a nyelvet es identitast a maga szamara kialakitotta. Csakhogy ez az egyeni identitast letrehozo egyeni es epp maganyos massagaban megragadott zsido nyelv semmilyen kozosseghez nem viszi egyertelmuen kozelebb."56 A Valaki mas cimu kotet elejetol vegig az 53 Kertesz: Haldimann-levelek, 20. 54 Kertesz: Haldimann-levelek, 21. 55 Kertesz: Haldimann-levelek, 20. 56 Horvath Rita: Csaladregenyek es „anti-csaladregenyek" a magyar holokauszt-irodalomban. in Molnar Judit (szerk.): A holokauszt Magyarorszagon eurdpai perspektivdban. Budapest, 2005, Balassi, 692. Strukturdk - Hall 5. akril, 140x200 cm, 2014