Irodalmi Szemle, 2016

2016/9 - Polgár Anikó: „Idegenségem nagy szerencse". A másik tekintet Kertész Imre A néző című művében (tanulmány)

IDEGENSfiG tasra".34 Ez a latas szemelyes ugyan, de „egyszer­­smind reszesedik is egy nala tagasabb, atfogobb latasbol", s „dnmaga legbelso, idegennek velt magjaval egyesiti az embert".35 Az idegensegnek tobbfele fokozata van Ker­­tesznel, a ktilso kirekesztettsegtol az dnmagunk­­kal meghasonlott benso osszeferhetetlensegig. Egyik feljegyzeseben „gyakorlati" tekintetben vizsgalja meg ezt az idegenseget: „a hivatalos an­­tiszemitizmus" szemszogebol 6, hiszen osei „ide­­genbol erkeztek ide, generaciok soran alkalmaz­­kodtak, ugyszolvan honpolgarokka valtak",36 egyertelmuen zsidonak szamit. Az idegenseg belyege a sikeres asszimilacio utan is ott marad, a folyamat dnmagaba fordul vissza, elkeriilhetet­­len az ujboli kirekesztettseg es az ujabb bolyon­­gas: „hogy azutan most nekem ujra idegenkent kelljen itt elnem, vagy idegenkent elmennem innen".37 Emigransnak erzi magat egy orszag­­ban, amelynek a nyelvet beszeli,38 s az esetleges kivandorlas gondolata is ugy merul fel, mint az egyik emigraciobol a masik emigracioba keriile­­se: „Szamuzesbdl szamuzesbe szamuzetem."39 A nezd narratora azonban nemcsak politikai, hanem egzisztencialis ertelemben is nehezen ta­­lalja a helyet a vilagban. Kiilso szemmel nezi es idegennek latja dnmagat a tarsadalmi es irodalmi elet felkinalta szerepekben, az emberi kapcsola­­tokban, az idegensegerzetet megfogalmazni pro­­balo muveiben, s mintha meg a nyelv sem lenne a sajatja, mely latszolag a legutolso (pszeudo­­otthonossaggal biro) menedeket kinalja. A tette­­ire, sot a mondataira is ugy nez, mint a pokok a sajat mirigyeikbol kivalasztott fonalakra: sajat belsejebol fakadtak, fiigg toliik, menedeket, ott­­hont jelenthetnek neki, ugyanakkor le is valnak rola, kiviilrol, egy masik perspektivabol is szem­­lelhetok. A haldt akkor is ujra tudta szoni, mikor 34 Foldenyi F. Laszlo: „Az iroda­­lom gyaniiba keveredett". Kertesz Imre-szotdr. Budapest, 2007, Magveto, 278. 35 Foldenyi: i. m., 278-279. 36 Kertesz: A nezd, 21. 37 Kertesz: A nezd, 21-22. 38 Vo. A vegso kocs in rib an talal­­hato aforizmaval: „A legidege­­nebb nyelv, amelyen anyanyel­­vi szinten beszelek, a magyar. Ba rm it mondok, nem ertenek, barmit mondanak, nem ertem." Kertesz: A vegso kocsma, 147. 39 Kertesz: A nezd, 22.

Next

/
Thumbnails
Contents