Irodalmi Szemle, 2016

2016/9 - Polgár Anikó: „Idegenségem nagy szerencse". A másik tekintet Kertész Imre A néző című művében (tanulmány)

IDEGENSEG utal, hanem a pillanat egyszerisegere es a megra­­gadas kellemetlensegeire is. A kristaly vegleges alakzataiban az orokletre dobbenhetiink, ugyan­­akkor a levalas folyamata hosszadalmas lehet, a csodalkozd es hitetlenkedd nezes eredmenyes­­sege kitarto elmelyiilest igenyel. A latvany koz­­vetit valamit, de a lenyeg az, ami e latvanyon tul van, ennek megragadasara kell torekedni.12 Ez a feladat - mas metafora, mas kep haszna­­lataval - A nezoben is megfogalmazodik: „Eletrol es halalrol, jorol es rosszrol stb. alaposan, huza­­mosan es megalkuvas nelkiil gondolkodva, meg ezzel az esziinkkel is, ami nekiink adatott - vagy tan eppen, mert ez adatott -, meg kell erteniink, hogy az ember csupan futo jelenseg; egy szaka­­datlanul mukodesben levo energia szakadatlan szikraesojenek egyetlen szikraja."13 Meg az em­­beri gondolkodas korlatai kozul is kilathatunk tehat, de ez a kitekintes feltehetoleg csak arra eleg, hogy eszrevegyiik azokat a tovabbi korla­­tokat, melyek az embereletet korbekeritik. Az emberelet efemer jelenseg, ahogy arra mar a ko­­rai gorog koltok es gondolkodok is felfigyeltek: az emberek egy napig elok (epameroi), ahogy Pindarosz irja,14 s ebben benne foglaltatik ha­­lalra vetettsegiik es a jovo kiismerhetetlensege is. Az ember idobevetettsegenek a felismereset eppen a megfelelo idofogalmak hianya akada­­lyozza. „Nem mondhatsz annyi lapos kozhelyet az embereletrol, amennyi kellokepp kifejez­­ne torekenyseget, mulanddsagat; az emberelet feloras haladekokbol all" - irja Kertesz,15 majd egy gnomikus mondatban megforditja az elet es halal megszokott idoviszonyait: „Az elet va­ldjaban: pillanatnyi kiszakadas a halalbol, es az elok ekozben ugy tesznek, mintha a halal volna a rendkivuli, s nem az elet."16 12 Vo. Nietzsche: „Aki meg nem elte meg, hogy szemet a lat­­vanyra kenytelen szegezni, am ugyanakkor nem nezni, hanem a latvanyon tullepni vagyik, az nehezen kepzelheti el, hogy tra­­gikus mitosz eloadasakor e ket folyamat egyiittes jelenletet mi­lyen hatarozottan es vilagosan erezzuk..." Friedrich Nietzsche, A tragedia sziiletese avagy a go­­rogseg es pesszimizmns. Ford, es a jegyzeteket irta: Kertesz Imre. Budapest, 2003, Magvetd, 227. 11 Kertesz: A nezo, 30. 14 Michael Theunissen: Ephe­­meres Dasein: Pindars achte Pythie. In Uo: Pindar. Menschen­­los und Wende der Zeit. Munchen, 2000, C. H. Beck, 45-58. 15 Kertesz: A nezo, 148-149. 16 Kertesz: A nezo, 149.

Next

/
Thumbnails
Contents