Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Polgár Anikó: „Idegenségem nagy szerencse". A másik tekintet Kertész Imre A néző című művében (tanulmány)
idegenseg megszolaltatom, de mas, egy lezaro perspektivabol. Ez adna ertelmet tovabbi munkaimnak".10 A nezoben, Kertesz korabbi, feljegyzeseket, naploreszleteket tartalmazo konyveihez hasonloan, a gondolati es a kepi strukturak talalkoznak: a leghetkoznapibb megfigyeleseknek is egzisztencialis es ontologiai tetjiik lesz, a bamulatosan preciz mondatszerkezetek latvanytoredekeket vetitenek a szemimk ele, s ezek a kepek a let alapkerdeseire segitenek valaszt talalni. Irasomban a kepi, gondolati es grammatikai elemek egymasba fonodasat, a kiilso tekintetnek es az ember benso idegensegenek a megtapasztalasat, valamint az identitas valtozasainak interaktiv tenyezoit vizsgalom az utolso Kertesz-kotetben. AZ ELETROL LEVALT KRISTALYDARABOK A konyv narratoranak, vagyis a nezonek az alapallasa, sot, feladata az, amire azon a bizonyos L alaku hivatali folyoson Koves, A kudarc cimu regeny fohose radobbent: „igy kell elnie ezentul, e letezesre szegezett tekintettel, es soka, meron, csodalkozva es hitetlenkedve neznie, egyre csak neznie, amig vegiil eszre nem vesz benne valamit, ami errol az eletrol lassacskan levalik, akar egy fagyos kristaly, amelyet barki felvehet, hogy vegleges alakzatait elnezegesse es, a termeszet valamely bamulatos kepzodmenyekent, megtekintesre egy masik kezbe tovabbadja"11. A naplobejegyzesek narratora ezeket a tokeletesen kialakitott kristalydarabokat fogja kezbe es nezegeti, majd megtekintesre tovabbadja nekiink, olvasoknak. A kristalymetafora nemcsak a tokeletessegre es az azt kialakito transzcendens erore 10 Kertesz: A uezd, 194. 11 Kertesz Imre: A kudarc. Budapest, 2001, Magveto, 394.
