Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
Dekontextualizacid A hallgatok szamara az egyik legizgalmasabb feladat a tortenet, a regenybeli esemenyek menetenek rekonstrukcioja. Jogi oktatasunk jelenlegi rendszereben, amely alapvetoen a szabalyok elsajatitasara es dogmatikai elemzesere koncentral, szinte elvetve talalkoznak a hallgatok a tenymegallapitas - fact finding - feladataval. Meg azokon a teteles jogi kurzusokon is, ahol birosagi donteseket elemeznek, mar elore „megragott", a jogilag relevans elemeket kiemelo torteneti tenyallasokkal van dolguk, ezert maganak a tenyfeltarasnak a nehezsegeirol es buktatoirol vajmi keves fogalmuk van a hallgatdknak. Holott a torteneti tenyallas felallitasa a jogaszi munka egyik alappillere, nem csupan az itelkezesben, hanem szinte mindenfele gyakorlati jogi munkaban.5 Marpedig a Kronika tortenetenek rekonstrukcioja nem egyszeru feladat, mert a cimmel ellentetben a regeny egyaltalan nem „kronika", abban az ertelemben, hogy az esemenyeket iddrendben haladva mondana el egy elfogulatlan, semleges, kivulallo narrator. Az elbeszelo ugyanis maga az iro, aki husz ev elteltevel ter vissza abba a kolumbiai kisvarosba, ahol ifjukorat tdltotte. A varoska eletet alapvetoen atalakitotta az a tragedia,6 amelynek esemenyeit utolag igyekszik feltarni, s megmagyarazni az iro, aki egyebkent maga is az esemenyek egyik - jollehet csupan „mellek-" - szereploje volt. A mu dt fejezetenek mindegyike mas-mas szempontbol meseli el a dramat, mindegyik fejezet idoben elore-hatra ugralva terkepezi fel az esemenyeket, bar mindegyik resz a tortenet tragikus csucspontjaval, Santiago Nasar meggyilkolasaval zarul. A tortenet egesze, az esemenyek gyakran parhuzamosan futo szalai tehat csupan az dt elbeszeles - amelyek maguk is a legkiilonbozobb tanuk es cselekvok visszaemlekezeseibol, „tanuvallomasaibdl// kerekednek ki - egymasra vetitesebol allithato oszsze, gyakran nem kis nehezsegek aran. A Kronika tortenetenek kozeppontjaban egy becsiiletbeli iigy all, amely az 1930-as evekben 5 Vo.: Sokolow, David Simon: From Kurosawa to (Duncan) Kennedy: The Lessons from Rashomon for Current Legal Education. 5 Wisconsin Law Review, 1991. 969-987. Sokolow a tenymegallapitas nehezsegeire kivanta ravezetni hallgatoit Kuroszava hires filmjenek - amit magyarul A vihar kapujdban cimmel mutattak be - levetitesevel. Az amerikai hallgatok koreben azonban a kiserlet korantsem vezetett olyan egyertelmu eredmenyre, mint azt a professzor varta: tapasztalatainak utolagos ertekelesekor a tenymegallapitas nehezsegeirol inkabb az oktatas nehezsegeire helyezodott a hangsuly. 6 „Eveken at masrol sem tudtunk beszelni. Napi cselekveseink, melyeket addig egyenes vonalba terelt a sokfele szokas, hirtelen egyazon kozos izgalom koriil kezdtek forogni. A hajnali kakasszd meg ebren talalt: azon faradoztunk, hogy elrendezziik azt a soksok egymasba kapcsolodo veletlent, amely lehetove tette ezt a keptelenseget, es nyilvanvald volt, hogy nem azert tessziik, mert mindenaron meg akarunk fejteni egy rejtelyt, hanem azert, mert egyikiink se tudott volna tovabb elni ugy, hogy ne probalna tisztazni: hoi volt az 6 helye, es mi volt az 6 szerepe ebben a vegzet altal rendezett dramaban." Kronika, 95.
