Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)

A kontextualizacid-dekontextualizacio-rekon­­textualizacio szerkezete mar eleve implikalja az idoben elorehalado mozgas kepzetet. Elso pil­­lantasra ugy tunhet, hogy egy egyenes vonalu mozgast latunk, mely athaladva a „helyes ertel­mezes" fazisain eljuttat minket a mu szamunkra vald jelentesenek megragadasahoz. Valojaban az idolegesen megvalaszolt, eldontott kerdesekhez vald sorozatos visszateresekkel jellemezheto, egymasba kapcsolodo kormozgasok ciklusairol, egy sajatos meanderezesrol van szo. Hiszen a sza­munkra szolo jelentes megragadasahoz sziikse­­ges viszonyitasi pontok folyamatos mozgasban vannak az ido elorehaladtaval: allandoan valto­­zik, formalddik az irodalmi hagyomany, az ol­­vasot kdriilvevo tarsadalmi kozeg, az olvasonak az ertelmezoi kozossegben elfoglalt helye. Ezert fordulhat eld, hogy egy irodalmi murol kialaki­­tott velemenyiink akar anelkiil is megvaltozhat idovel, hogy ujraolvasnank azt, mert pusztan az ertelmezoi pozicionk megvaltozasa folytan mo­­dosulhat a mu szamunkra vald jelentese. Az ertelmezes dinamikus, kormozgasszeru jellegebol kovetkezik az is, hogy valojaban nem sziikseges tartanunk magunkat a kontextualiza­­cid-dekontextualizacio-rekontextualizacio egymas utani sorrendjehez. S tenyleg eleg gyakran meg­­esik peldaul, hogy egy-egy muvet anelkiil ve­­sziink kezbe, hogy alaposabban utanajarnank a szerzo kiletenek, s csak esetleg kesobb - ha a mu felkeltette erdeklodesiinket - kisereljiik meg a kontextualizaciot. Nos, eppen ez a belatas kepezi az alapjat e ta­nulmany koncepciojanak, mivel Garcia Marquez cimben szereplo kisregenyenek elemzesekor nem fogom magam tartani a fentiekben javasolt sorrendhez, hanem a dekontextualizacio fazisa­­ban fogom felvenni az ertelmezes fonalat. E mo­­gott a dontes mdgott didaktikai megfontolasok allnak, ugyanis a mu elemzese valojaban a jog­­hallgatok szamara tartott „Jog es irodalom" sze­­minarium anyagat kepezi, s a jelen tanulmany tulajdonkeppeni celja, hogy beszamoljak ennek az immar tobb mint egy evtizede rendszeresen tartott kurzusnak a tapasztalatairol.4 4 A jelen tanulmany elso verzioja a 2008. oktober 17-18-an, Sikfokuton II. Jog es irodalom szimpoziumon tartott eldadas volt. A szerzo ezuton is sze­­retne kifejezni koszonetet Horcher Ferencnek es Nagy Tamasnak gondo­­latebresztd hozzaszolasukert.

Next

/
Thumbnails
Contents