Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
va azt a keletkezes kontextusabol. Egy regeny eseteben ez hagyomanyosan magaban foglalja peldaul a cselekmeny szalainak felfejteset; a szereplok jelentosegenek, jellemenek vizsgalatat; az elbeszeld es a szereplok viszonyanak, a mu drama tu rgiai szerkezetenek elemzeset. Vizsgalodasaink tulajdonkeppeni celja ekkor a muben az eredeti szerzoi szandektol fuggetleniil benne rejlo jelentesvaltozatok felszinre hozasa. Vegezetiil a mu rekontextualizacioja azoknak az aktualis irodalmi hagyomanybol es tarsadalmi koriilmenyekbol adodo szempontoknak a meghatarozasat kivanja, amelyekre tekintettel behatarolhatjuk a mu szamunkra szolo jelentesenek valtozatait, s ezaltal egyuttal megalapozhatjuk esztetikai ertekiteleteinket. Az interpretacio menetenek e vazlata termeszetesen nem adhat teljes kepet az ertelmezes folyamatanak bonyolult belso osszefuggeseirol, megis alkalmas arra, hogy ramutassunk ket benniinket kozelebbrol erinto problemara, a nyitottsag es a folyamat dinamikajanak kerdeseire. A nyitottsag az ertelmezes osszefiiggeseben azt jelenti, hogy az irodalmi muvek eseteben, meg ha betartjuk is a „helyes ertelmezesre" vonatkozo instrukciokat, akkor sem juthatunk el egyetlen, kizarolagosan helyes jelenteshez, hanem csupan autentikus olvasatok sokasagahoz.3 Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyes ertelmezesre tett erdfesziteseink ertelmetlenek lennenek. Ket okbol sem azok. Egyreszt azert, mert lgy meg mindig kizarhatjuk a teves ertelmezesek sokasagat. Masreszt - s ez talan az elobbinel is fontosabb indok - eppen a nyitottsag teszi ketiranyuva az ertelmezes aktusat. Hiszen a mu sokfele olvasata kozul a szamunkra valo jelentesenek megragadasa egyszersmind sajat pozicionk - az iro, illetve az ertelmezo (olvaso) kozosseg tobbi tagjanak poziciojahoz kepest elfoglalt helyzetiink - kijeloleset is eredmenyezi. Ezert minden mii felkinalja az dnismeret fejlesztesenek lehetoseget, sot, minden muben burkoltan benne foglaltatik egy, az olvasohoz szolo felhivas az dnmeghatarozasra. Eppen ez az egyik legfontosabb hajtoereje az ertelmezes dinamikajanak. 3 Ezzel a problemaval kapcsolatban mutat ra James Boyd White arra, hogy sem az l'ras aktusa, sem a szoveg jelentese nem ragadhato meg teljes mertekben sohasem tisztan leiro vagy analitikai terminusokkal. A legcsekelyebb irodalmi ertekkel biro szoveg is sokkal bonyolultabb szerkezetu annal, semhogy azt az osszetett elmenyt, amit olvasasa kivalt, egy vagy nehany mondatban parafrazealni lehetne. Valojaban ezert talald az az irodalomkritikai kozhely, hogy egy irodalmi mu jelentese nem a mu „uzenete", hanem az olvasasa altal nyujtott elmeny. Vo.: White, James Boyd: Reading Law and Reading Literature. Law as Language. In Heracles' Bow. Madison, Wise., 1985, University of Wisconsin Press. 77-106., kulonosen 77-84.
