Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)

H. SZILAGYI ISTVAN

EGY ELORE BEJELENTETT GYILKOSSAG KRONIKAJA: VISSZ ATEKINTES

(JOG ES IRODALOM)

„Nemreg vegezte el az egyetemet, es meg mindig a jogi kar fekete poszto egyenruhajaban jart; ujjan ott volt a doktori aranygyuru, es egesz lenyebol a boldog zoldfiilu onteltsege es lirai heviilete aradt."1

Egy csavaras

Az irodalmi muvek helyes ertelmezesehez vezeto utat altalaban harom lepesben javasoljak bejarni: a kontextualizacio, a dekontextualizacio, vegiil pedig a rekontextualizacio fazisain keresztiil.2 A kontextualizacio azokat a szellemi erofesziteseket jelenti, amelyek segitsegevel a mu jelenteset a keletkezesenek koriilmenyeire tekintettel igyeksziink feltarni. Ide tartozik a szerzonek az irodalmi hagyomanyhoz, kora tarsadalmi problemaihoz valo viszonyanak felderitese eppugy, mint a munek a szerzo eletmuveben elfoglalt helyenek, a szerzot foglalkoztato irodalmi temaknak, esztetikai kerdeseknek a megvilagitasa. Roviden a kontextualizacio celja tehat a szerzo szandekainak korvonalazasa, vagy legalabbis a helytallokent elfogadhato ertelmezesek horizontjanak felrajzolasa, ami termeszetesen a lehetseges ertelmezesek sokasagat fogja at, hiszen a szerzoi szandek sohasem tisztazhato pontosan.

Az ertelmezes masodik fazisaban, a dekontextualizacid szakaszaban figyelmunket magara a mure mint esztetikai, intellektualis egysegre es egeszre osszpontositjuk, mintegy kiszakit- 1 Garcia

Marquez, Gabriel: Egy eldre bejelentett gyilkossag kronikaja. Szekacs Vera forditasa. Budapest, 1996, Magveto [a tovtibbiakban: Kronika]. 97.

2 A

„dekontextualizacio" es a dekontextualizacid" fogalmait Paul Ricoeur irasaibol vettem, azonban a fenti vazlatban az ovetol bizonyos fokig elterd jelentessel hasznalom. „Az irodalmi mu es altalaban a muveszi munka lenyegi jellemzoje, hogy tullep sajat alkotasanak pszicho-szocioldgiai kdriilmenyein, ezaltal megnyitja magat az olvasatok korlatlan sorozatanak, amelyek elterd szocio-kulturalis feltetelek kozze illeszkednek. Roviden, a szovegnek kepesnek kell lennie szociologiai es pszichologiai szempontbdl egyarant »dekontextualizalnia« magat oly modon, hogy egy uj helyzetben »rekontextualizalhato« legyen - mint azt eppen az olvasas aktusa megvaldsitja." Ricoeur, Paul: Hermeneutics and the Human Sciences: Essays on Language, Action and Inter-pretation. Ed., trans. John B. Thompson. Cambridge, 1981, Cambridge University Press. 139. Lasd meg Ricoeur, Paul: Hermeneutique et critique des ideologies. In Du texte a faction. Essais d’hermeneutique II. Paris, Seul, 1986. 366-370.