Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Koós István: „amaz éjszaka kivé tett": Én, valóság és szövegiség Ady Endre Emlékezés egy nyáréjszakára című versében (tanulmány) / NYÁR
nyAb Ady kozepso korszakaban, a szimbolikus kepalkotas visszaszorulasa utan tehat helyenkent megkezdodik az en differencialodasa, es mintha egy masfajta poetika lehetosege kodlene fel, am ketsegtelen, hogy ez inkabb csak nehany elvetett szoveget jellemez, osszessegeben nem tunik igazan meghatarozonak. Az viszont egyertelmunek latszik, hogy Ady haborus kolteszeteben ezutan, ahogy Kulcsar Szabo Erno fenti idezete is utalt ra, visszater a referencialis funkcio a versbe, a szovegek ujra egy kiilso valosagra vald vonatkozasukban nyerik el jelentesiiket. „Nem egy szimboluma itt valosagga valt,"28 irja Horvath Janos, Kenyeres Zoltan pedig ugy fogalmaz, hogy Ady verseinek valtozatos temai kdzott „megjelent egy ujabb es minden viszonylatot athato vonatkozas: a haboru."29 Ezzel parhuzamosan a koltdi szerep ertelmezese is ujra patosszal telitodik, az en visszanyeri regi poziciojat. Az Emlekezes egy nydr-ejszakara cimu vers, az Ady eleteben utolsokent megjelent kotet, A halottak elen elso ciklusanak nyitdszovege, Kiraly Istvan szerint a vilaghaboru kitoresenek elmenyet brokiti meg (bar joval kesobb, 1917-ben irodott): „Nem dnmaga sorsat, de az emberi jovot, a haboru meggondolkodtatd-kerdezo valosagat hordta idegeiben a 'kiildnos ejszaka' latomasat megidezo koltd."30 Vagyis a vers egy olyan fordulat dokumentuma, amikor a „valosag" mintegy betdr a koltdi tudatba, es visszaszerzi hatalmat afelett. A kdltemeny annak a pillanatnak a verse, amivel egy uj korszak kezdodott az alkoto munkassagaban: a haborus versek referencialitasanak periodusa. Kiraly Istvan ugyanakkor egy masfajta fordulatrol is beszel, ami a koltdi tudatnak a valosaghoz vald viszonyaban kovetkezett be. A vi- 28 Horvath: Ady, 325. 29 Kenyeres: i. m., 79. 30 Kiraly: /. ///., 391.
