Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Tóth Kinga: A holdvilágképűek (prózák)

jasomat, vagy a vakbel. Fedezik egymast, mindkettot meg akarom tartani. A vakbel nyulvany alaku, semmikepp sem ovalis, az beljebb van, rejtett, nem az lesz. Oldalra hajtanak, a honaljamba nyomnak, ott lehet csak merni, a masik hely tobbet mutat, azt nem szamitjuk. A nyulvany a tojashoz kapcsolodik, azt kepzelem, osszenonek, es egyiitt feszi'tik a falukat, egy ovalis, egy hajlekonyabb, ott jobbra, egymast fedik. Fel kellene nyitni, hogy most mar lassuk, az ultrahangeszkoz nyomasara beljebb huzodtak, a kep homalyos, az eles neonzold jelzi a gyulladt teriiletet. A gyulladt teriilet eluszik a folyadekban, hatrakapcsolodik a nagyobb szervrendszerekhez, oldalra hajtanak, hogy leereszkedjek.