Irodalmi Szemle, 2016

2016/7-8 - NYÁR - Szili József: „nagy nyár színe szerelem színe sárga": Lator László költészetéről (tanulmány) / NYÁR

minden nyelvi kifejezesrendben van: a szavak, a mondatszerkezetek teljesek, a nyelvi eloadas rendje szerint, akarcsak a gep dsszhangja a latszatelet kovetelmenyeivel, osszhangban van, rendben van. Amugy semmi sines rendben, talan meg az a teljesseg-alom sem, amit a kepzelet sugallt a semmi foie fesziilo kotelhidon.

A sarga ruhdt, ezt a 33 soros verset a cim tartja egyben. A 20. sorig nem fordul eld benne ragozva, szemellyel, szammal, idovel meghatarozott igealak. Nevszoi allftmany sines. Allitas van - egy egesz nagy sorozat, de minden lebeg lehorgonyozatlanul, allitmany nines, vagyis mondat sines. Csak hiany van. Legfeljebb hatarozoi igenev fordul eld: vetve (1. sor), erve (15. sor), majd az atkoborolt (7.) melleknevi igenev jelzi, hogy mi, vagy mi minden tortent a hosszu delutan alatt. Ettol a 7. sortol kezdve ertelmezhetok a -ra, -re vegzodesu helynevek (Kecskehegy, Harmashatar) a koborlas helyszineikent, de a kovetkezo sorok mar visszavaltanak a 3. sorban elkezdddott felsorolasra, -re vegzodeseinek behelyettesithetetlen fogamzasara, ami leginkabb talan a „visszaemlekezve", „ragondolva" lehetne. De nines, es ez a nines a koltoi teremtes hatalmahoz tartozik. Prozajaban a kolto tobb helyen utal az effele nincsek, hidnyok poetikai teremto erejere. A hiany a nyelvben a kimondottal egyenerteku alkoto ero. Erre akkor ebredt ra eloszor a kolto, amikor gyerekkent Sasvaron egy nyomorek fiu halandzsa-verseire figyelt fel: „Csak joval kesobb ertettem meg, hogy erejiik eppen abban van, hogy nines kihiivelyezheto jelentesiik, s mert eliitnek a koznapi ertelmes beszedtol, valami, hogy is mondjam, mitosz kozeli termeszetiik tamad, ahogy a raolvasasoknak is attol van a hatekonysaguk, hogy nem igazan erteni oket. Tavasszal Gati ezt mondogatta: kivirit