Irodalmi Szemle, 2016

2016/7-8 - NYÁR - Horváth Kornélia: Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskönyvének poétikai tanulságai (tanulmány) / NYÁR

mi-politikai felhangot teljesen kizard versbeli megnyilatkozasok mintha e ciklus verseiben surusodnenek meg a leginkabb. Tovabba a szabadvers-forma is itt teljesedik ki a kotetben, s ezt a valtozo versszdveg- es sorhosszusagok mellett a kozpontozas es a nagybetuk teljes hianya is jelzi. Epp ennek tiikreben nyer jelentoseget e versciklus felfokozott ritmikai-szemantikai hangzossaga es autopoezise.

A Madareteto, a kotet hatodik ciklusa ismet versnyelvi-mufaji valtozast hoz a nepies-magyaros versbeszed felebresztesevel. Itt, szemben a megelozo Vannak videkek ciklussal, a kozpontozas, a mondatkezdd kapitalisok hasznalata es a mindenkor vilagos, tobbnyire negysoros es parrimes versszakok kivetel nelkiil iitemhangsulyos ritmusuak. A versek temai is nepkolteszetinek mondhatok, vagy pedig a magyar lira nepies „aganak" kepviselbitol ismertek (pl. Tanc a havon, Erdo, erdo..., Szemerkel az oszi eso, Mdjusi szello). Am ezek a versek, latszolagos formai-megszolalasbeli kulonbsegiik ellenere ugyanugy belepnek a kotet intertextualis es mufajidezo, illetve -parodizalo vonulataba, mint a korabbiak - legfeljebb kevesbe transzparens modon teszik ezt. Bar a ketto osszefiigg, megis az elobbire, a szovegkozi utalasra hoznek eloszor harom peldat: az Uj esztendo kozvetve Csokonai verset (Uj esztendei gondolatokj, a Madareteto cimeben es temajaban kozvetve Tandorit, elso versszakanak utolso soraban („enekenszerzett kenyerem") Kosztolanyi Boldog-szomoru dalat, mig befejezeseben („hirrel hirdetve, hogy az emberek / telen se voltak embertelenek") Jozsef Attila Tel es Remenyteleniil cimu verseit idezi meg, mig a Mi Iennek? nem pusztan cimeben, hanem az evszakok szerinti negy versszakos felepiteseben is Wedres Mi volnek? cimu koltemenyenek parafra-