Irodalmi Szemle, 2016

2016/7-8 - NYÁR - Horváth Kornélia: Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskönyvének poétikai tanulságai (tanulmány) / NYÁR

dik (meg a legutolso, hetedik versszak eseteben is, ahol a refren megkettozese miatt a szotagszam negyrol nyolcra valt).

Kanyadinak a mufajokhoz es a kiilonfele mufajformakhoz mint „szabalyrendszerekhez" vald viszonya a hatarozott elhatarolodas viszonya, ami nyilvanvaloan bizonyos mertekig az adott tortenelmi-politikai es kulturalis letkontextusra vald metaforikus utalaskent is ertelmezheto.13 Ugyanakkor ketsegtelen teny, hogy a Soreny es koponya kotetben Kanyadi szamos lirai vagy reszint lirai mufajt „szinre leptet", illetve nevesit, s gyakorta nemcsak a vers-, hanem egyenesen a cikluscimekben is. A csak a verscimekben megjelolt paratextusra peldakent a nem sokkal ezelott emlitett Reggeli rapszodia mellett a Helyzetdal, a Romano, a Barbdr szonettek, az Indian enek, az Oki Asalcsi balladaja, az Obsitos dal, a Ballada vagy a Kronikds enek (egyszer Jekely Zoltdnnak - odadtra, masszor Illyes Gyiddnak - odadtra alcimmel) koltemenyekre hivatkozom.14 De meg fontosabb, hogy a kotetben a cikluscimek fele is egy-egy mufajt, illetve mufajformat jelol meg temajaul: Disztelen dalok, Koromversek (ertsd: haikuk), Szilrke szonettek, Historids enekek odadtra. Hogy ezek a vers- es cikluscim-igervenyek mennyire nem tartjak be az olvasonak altaluk ajanlottakat, arrol Kappeller Rita tanulmanya reszletes szovegelemzd adalekokkal szolgal.15

S rendkiviil jelentosegteljes a Kappellertanulmanyban feltart koltdi-nyelvi autopoezis es onreflexid szerepe a kotetben. Ezt megerositendo nehany idezetet citalnek a lehetseges sok kdziil, melyek mindegyike a nyelvrol, a szorol, a hangrol, az irasrol, illetve ezek lehetosegeirol beszel: „ezek olyan nem-szeretem / nem is igazi versek mondja / a felesegem [...]

13 Az

irodalom megkbvesedett, s ezert mar-mar intezmenykent es kovetendo mintakent ertett hagyomanyatol valo elrugaszkodas Kanyadi reszerol a kotetnyito vers mottojaban is tetten erhetd („Bartalis Istvan batyamnak I be mesteremnek szeretettel"), mely egyfelol kifigurazza a kvazi kotelezo „megbecsult" vagy „becses mesteremnek" ajanldformulat a kisbetus es a kiejtest koveto irasmod segitsegevel, ugyanakkor az olasz kora reneszansz egyik neves muveszere, B. mesterre valo utalasaval az ajanlast a regi, tradicionalis, a muveszi teljesitmenyt egyediili ertekkent elismero koltoi gesztuskent valositja meg.

14 Itt

mellekesen jelzem, hogy a kotet 1989-es kiadasa nehany, sajnos az ertelmezest elegge befolyasolo tipografiai hibaval is „el". Igy peldaul a tartalomjegyzek a Kronikds enek cimu ket azonos cimu vers eseteben (Jekely Zoltdnnak-odadtra, illetve Illyes Gyulanak - odadtra alcimmel) csak az elso alkalommal, a Jekelynek vald ajanlas eseteben tiinteti fel a gondolatjelet, mig az Illyesnek cimzett vers eseteben a kotet „foszdvegeben" a gondolatjel elmarad. S ez ki tudja, milyen gondolatokat hivhat eld a kotet olvasdjabol, aki a tartalomjegyzeket szemlelve akar egyfajta, a Jekely es az Illyes kozotti kiilonbsegtetelre is kbvetkeztethetne (talan nem is megalapozatlanul?) Kanyadi reszerol. A kotetben kozolt versszovegek alcime azonban mindket esetben tartalmazza az ominozus gondolatjelet. Egy masik hasonlo elutes a Ketrecben vers cimenek teves „Ketrecban" formaban szedese, amely eppen a kotet mufaj- es mufajformai kriticizmusa es parodisztikus eljarasai folytan tovabbi ez ira-