Irodalmi Szemle, 2016

2016/7-8 - NYÁR - Horváth Kornélia: Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskönyvének poétikai tanulságai (tanulmány) / NYÁR

NYAR

szamon. Masfelol azonban Kanyadi verse eppen a rapszodia legnagyobb magyar koltojenek, s talari nem tulzas ezt allitani, a magyar kolteszet teren megalapozdjanak tekintett Vorosmarty formal megoldasait veti el latvanyosan. Hiszen Vorosmarty a latszolagos versformai „lazasag" ellenere nagyon is szigoruan megkonstrualt versszak- es versszerkezetekben irta meg jelentos rapszodikus koltemenyeit. „Gondoljunk" csak a kesei Ven cigany cfmu versre, amelyet a szakirodalom es a kozepiskolai oktatas a rapszodia par excellence mintajakent tart szamon, amely azonban nagyon is szigoru, noha egyeni ritmikai struktura szerint epitkezik: a hat, egyenkent tizsoros szakaszbol allo vers verstani es rimszerkezeti megoldasat tekintve feszessegeben mar-mar a villoni balladaformahoz hasonloan epitkezik (a versszakok hat otos, majd ket otddfeles, s ismet ket otos jambusi sorbol epiilnek fel, az ehhez reszben illeszkedo, a fel- es a parrimet varialo xaxabbccdd rimkepletukkel). Mi tobb, Vorosmarty megengedi maganak azt a rendkiviil meresz poetikai fogast, hogy a hat versszakbol az utolso kivetelevel mindegyikben negy teljes soron at alkalmazzon refrent, amely mindenfele modositas nelkiil ter vissza mind az dt alkalommal. De hivatkozhatunk az Eloszora is, amely a Shakespeare-fele blank verse rimtelen otos es hatodfeles sorait varialja, am nem paros valtakoztatasban, hanem szabadon; vagy a Gondolatok a kdnyvtdrban szabalyos blank verse-eire; vagy eppen Az emberek elso pillantasra teljesen kotetlennek fund, megis igencsak strukturalt versszerkezetere, mely a nyolcsoros, pontos jambusi ritmusban megszolald szakaszokat a szotagszamot illetoen a 9-6-9-6-8-8-10-4, rimelese tekinteteben pedig az ab ab c cd D szerkezeti sema szerint vezeti eld, ahol raadasul az utolso sor refrensorkent muko-