Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Nyerges Gábor Ádám: Ami kifelejtődött a nyárból (regényrészlet) / NYÁR
vele. Megirta hat, hogy bocsi, nem, de majd egyszer talan. Kar, hogy mindez (ki tudja, mikepp) a gyakorlatban igy fogalmazodott meg: „ok! Holnap?" Kacsinto szmajl, hogy baszna meg, es meg egy plusz „hihi" is a vegere. Azt a kurva impotens anyadat, Siinbalazs, bosszankodott, de mar keson, az iizenetet a cimzett e pillanatban fogadta. Hogy mikepp lett e sokszorosan sok otpercekbol majdnem egy honapnyi par naponta talalkozas, koncertre jaras, es neha meg esti setak is, neha kavezoban iicsorgesek, az mar vegkepp megfejthetetlen volt. Szirano ugyan nem volt egy Siinbalazs, de ketsegtelen, hogy voltak ennek a nem Siinbalazssagnak bizonyos (igaz, korlatozott szamu es mertekii) elonyei is. Peldaul milyen meghato tud lenni egy pasi, akinek nem kell rezsut a pofajaba dorgoldzni ahhoz, hogy ranezzen, kerdezgesse, hogy meseljen neki dolgokat, noha egyre tobbszor dnmagat ismetelve. Ordogi kor volt ez a Szirano buvkdre, mert hat be kellett ismerni, hogy valoban az volt, mindketto, ordogi, de sajnos biiv is. Mert minel tobbet beszelgettek es talalkoztak, annal erthetetlenebb es furabb lett volna vegre valahara elkezdeni nem beszelgetni es talalkozgatni. Nem volt apropo felfiiggeszteni a dolgot, azaz, eppenseggel lett volna, nem is kicsi, nevezetesen a szeptember es a Siinbalazs szivddgleszto bioszorai erdektelensegenek kozeledte - de hat a gyakorlatban megis hogy hivatkozzon a nemletezo nempasijara, akit, bar hamarosan ujra lathat vegre, egymas latasa, vagy akar csak eszrevevese, nagy esellyel a jovoben sem lesz kdlcsonosen viszonzott tevekenyseg. Ezzel a letezonek viszont bizonyosan letezo talanpasassal (Sziranoval) viszont mar leveleztek meg cseteltek is. Sziranoval ugyanis valoban csak egyre tobbet lehetett kommunikalni, az esetek tobbsegeben olyan csavarosan es kacskaringosan, hogy mire hazaert vagy kikapcsolta a szamitogepet, azt se tudta mar, mirdl. Szirano fejeben vajon mi zajolhat mindekozben, toprengett el parszor, ujra es ujra egyszerre egyre kevesbe es egyre jobban is megriadva a gondolattol, hogy lassan mar akkor is ez a srac van napirenden, amikor egy kicsit magaban lehetne, kivetelesen csak 6 meg a gondolatai. De a tiilzott Sziranora gondolasnal komolyabb aggalyt jelentett a Szirano esetleges gondolataira gondolas. Tortenetesen, hogy Szirano most akkor mit is gondolhat errol a valamirol. Mert azert most mar dneki is szolhatna valaki (ha mas nem, hat maga Szirano), hogy akkor ok most mit is miivelnek mar vagy harmadik hete. Multkor mar vegre valahara bevallotta, mikor a padjukon (padjukon, jesszusom, ide jutottak) iicsorogtek szokas szerint, mig a rohadt nyari nap az istennek nem akart lemenni (szokas szerint), hogy o (szokas szerint) vegre hazaindulhasson, szoval multkor
