Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Ramadanski Draginja - Horváth Futó Hargita: Az irodalomértés horizontjai Kovács Árpád műhelyében (az Esemény és költészet. Az irodalomértés kortárs horizontjai a magyar és a nemzetközi tudományosságban című kotetrol) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
... III*.. Ezeknek a titokzatos keziratoknak az ertelmezese tart, es meg sokaig fog tartani. Szamunkra kiilonosen erdekes a betekintes Pilinszky „epikus cselekves - lirai ujrairasaba" a Dosztojevszkij-idezesek nyoman (Eisemann Gyorgy) es Wedres Sandor Elso szimfonidjanak harmadik tetele, a Valse triste francia forditasanak, a nyelvi-kulturalis atiiltethetoseg problemainak elemzese (Szavai Dorottya). A negyedik tematikus egyseget a nagy dosztojevszkiji temaknak, tipusoknak, eljarasoknak szenteltek, valamint azok eldfutarainak, de drokoseinek is, egeszen a teljesen korszeru reflexekig es visszhangokig. Emeljiik ki Deborah Martinsen rendkiviil alapos dolgozatat, amelyet Dosztojevszkij karacsonyi mesejenek szentel, s amely filozofiai ertekezesse novi ki magat. Az Egy nevetseges ember alma a bun es a megvaltas kereszteny mitoszanak valtozata. Voltaire-i fotojben jatszodik, intertextualisan kapcsolodva Voltaire Mikromegas cimu tortenetehez, jelezven, hogy vitaban all a felvilagosodas racionalista eszmeivel. Az ertelem es a sziv kozotti konfliktusban (amely Dosztojevszkij szamos hosere jellemzo, mert egyiitt erzo a sziviik es szamito az elmejiik) a hos bevallja a hiperracionalitas bunet, es banja azt, nem ugy, mint Raszkolnyikov es az alvilagi hosok. Mas szoval a megvaltas utjara lep. Decska Csavdarova arra hivja fel a figyelmet, hogy igen indikativ egy Gogol-mu hianya Dosztojevszkij hosenek, Makar Djevuskinnek a konyvtarabol: szakvelemenye az elkovetkezokben elkeriilhetetlen lesz, amikor az oriilet tematikajanak hataraig sodrodo kisember mentalitasat kell elemezni. Az Egy orillt naploja cimu murol van szo ugyanis, amely a filantrop optikat a patologia iranyaba mozditja el. Valerij Lepahin, teljesen a diszkurziv poetika szellemeben, a „buntett" koltemenyenek elemzeset vegezte el a Bun es bunhodes cimu regenyben, a buntett lexemajanak ertelmezesekor az etimologiai, de a dezetimologizalt heurisztikat is kovetve. Arany Zsuzsanna cikke a befolyas es hatalom harcarol szol A nagy inkvizitor legenddjaban. Konsztantin Barst tanulmanya a Sztyepancsikovo falu es lakoi cimu regeny kriptoparodiajarol szol, amivel kiegesziti es korszerusiti Jurij Tinyanov parodizalo taxonomiajat. O ugyanis a Vdlogatott helyek korszakanak Gogoljahoz vald, ma mar notorikusnak szamito megkozelites helyett eszrevette Foma Fomics Opiszkin figu rajaban az autoreferencialis, autopoetikus alkotdelemet - Dosztojevszkij sziberiai eletszakaszahoz viszonyitva. Fried Istvan a Gorohovaja utca toposzat kutatta Gogol es Goncsarov muveiben, mig a hamburgi Wolf Schmid professzor felkinalta sajat ertelmezeset a teodicea jelenleterol Dosztojevszkijnal, bizonyitvan, hogy nemcsak kitund narratologus, hanem a legnagyobbakkal is parbeszedben levo gondolkodd. Voltaire es Leibniz hires polemiajanak left szentelve Dosztojevszkij Karamazov testverek cimu testamentumszeru regenye, amelyet affele ellen-Candidenak szant. A Voltaire-hez vald kritikai viszonyulas (a filozdfus-istentagado Ivan Karamazov alakjanak kompromittalasa) nem jelenti ugyanakkor Eeibniz „minden elkepzelhetd vilag kozt a legjobb" pozicidjanak fenntartas nelkiili elfogadasat. Dosztojevszkij kozmodiceajaban a Joisten letezesenek bizonyitasara felhozott legmeggyozobb erv - Isten teremtmenyenek szepsege. Es valdban: Zoszima sztarec kis szerzeteskozossegenek kornyezete igazi „rozsak volgye". Az isteni teleologia Zoszima altali dicsoiteseben az esztetikai panteizmus nyilvanul meg. Schmid elemzese megis utal Dosztojevszkij Job konyvehez vald elkotelezett hozzaallasara (amelyben vegiil megis a vilag helyenvalo elrendezesenek argumentacioja
