Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Ramadanski Draginja - Horváth Futó Hargita: Az irodalomértés horizontjai Kovács Árpád műhelyében (az Esemény és költészet. Az irodalomértés kortárs horizontjai a magyar és a nemzetközi tudományosságban című kotetrol) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLESEK ES POFONOK hatasat, valamint a beszedhelyzetben (koriilmenyekben) vald begyokerezettse­­get is. Ezekben a viszonyokban szamos arnyalat talalhato, amelyeket fel kell fe­­dezni, es amelyeket a jelen kotetben sze­­replo szerzok peldasan bemutatnak. A konyv elso fejezete eppen ennek a mddszertani megkozelitesnek az elme­­lyitesevel es korbehatarolasaval foglalko­­zik, erthetden inszisztalva az ertelmezesi eszkdztaron, amelyhez hozzatartozik a jel, a csomopont, a szavak diszpozicioja, az elagazas, az egesz es a reszek viszonya, a belso szo, a szoveg vilagaban valo jelenlet. Egy russzista szamara kiilonosen iz­­galmas Han Anna irasa (Gusztav Spet, Andrej Belij, Olga Frejdenberg es Roman Jakobson koltoi kephez valo viszonyu­­lasarol), valamint Slobodanka Vladiv- Glover tanulmanya (Vigotszkij struk­­turalis elmeletenek kedvezo hatasai az irodalmi szovegre mint nyelvi eszkozre). Molnar Angelika, Kovacs professzor talan leginkabb felismerheto tanitvanya, dolgo­­zataban bemutatja Kovacs Arpad tanita­­sat Ivan Goncsarovnak, annak az ironak a regeny nyel verdl, aki elegge varatlanul keriilt az aktualis elmeleti erdeklodes kozeppontjaba, bizonyitvan, hogy olyan ertekrol van szo, amely ido elott keriilt a siillyesztobe. Ennek az orosz szerzdnek a regeny vilagaban ugyanis a kihivasoknak olyan palettaja bujik meg, amely nagyon is elenk, korszeru, vibralo es mindenek­­felett: modszertanilag produktiv. Dobos Istvan a Szindbad-szdvegek legkisebb egysegerol, Az oramutato vigydz az obudai kisasszonyokra cimu Krudy-novellaban fel­­bukkano jelkeprol ertekezik, a szovegben Szindbad ugyanis Irene homlokat a vegte­­lenseg jelehez, a „°°-hoz" hasonlitja. Papp Agnes Klara Alekszandr Potebnya hum­­boldti alapokra epito, a szo poetikajaban kicsucsosodo nyelvfelfogasat hasonlitja ossze Jacques Derridanak az el-kiilonbo­­zodes, a jatek es a nyom fogalmain alapu- 16 nyelv-koncepciojaval, Horvath Csaba regenyelmeleti fragmentumokra reflektal, Thomka Beata pedig az iinnepelt, Kovacs Arpad „a poetika irodik tovabb" gondola­­taval inditja A harmadik szemelyti En cimii tanulmanyat, amelyben a szubjektum ki­­fejezhetosegenek es az en onkifejezodese­­nek kerdeskdrevel foglalkozik, a „ regenyt vagy dneletrajzot alkot-e a szerzo" dilem­­mat Per Olov Enquist sved fro Egy mdsik elet cimu miivet elemezve jarja koriil. A masodik fejezetben kaptak helyet az irodalmat, tortenelmet, irodalomtor­­tenetet erinto kerdesek, a magyar es az orosz irodalombol vett valogatott iroda­­lomtorteneti peldak alapjan. A fejezetet indito tanulmanyaban Szegedy-Maszak Mihaly a torteneti es irodalmi elbeszeles viszonyat, a valosag es a fikcio hatarvo­­nalat problematizalva bevezet a tortenel­­mi elbeszeles letezesi modjaiba. Valentin Nedz vecki j a szo valos ertel meben korsze­­rusitette a Nyikolaj Csernisevszkij szep­­irodalmi es esztetikai opusaba, valamint annak pozitiv es negativ kommentarja­­iba vald betekintest (F. Dosztojevszkij, V. Nabokov). Es valoban, kar lenne nem kihasznalni a korszakalkoto lehetoseget, hogy az egyik elvetemiilt korszak altal biintetett, a masik, epp oly elvetemiilt korszak altal pedig instrumentalizalt iro­­kat attekintsiik igazi, idotlen ertekeik fe­­nyeben, mai szemszogbdl. Vonatkozik ez Ivan Goncsarov cenzori tevekenysegenek ertekelesere is (Rohrig Eszter tollabol), melynek a tortenelem folyaman kiilonbo­­zo elbiralasban volt resze. A kotet A magyar irodalom formal cimii fejezetet, mondhatnank, az egy evszazadnyi kortars magyar irodalom legtorekenyebb, leghermetikusabb ge­­niuszainak szenteltek (Kosztolanyi, Jo­­zsef Attila, Meszoly, Wedres), egeszen Krasznahorkai modern, regenyes kez­­irataig, es itt sem maradt el a hivatkozas a jelentos europai es orosz hangokra.

Next

/
Thumbnails
Contents