Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Ramadanski Draginja - Horváth Futó Hargita: Az irodalomértés horizontjai Kovács Árpád műhelyében (az Esemény és költészet. Az irodalomértés kortárs horizontjai a magyar és a nemzetközi tudományosságban című kotetrol) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IZLESEK ES POFONOK hatasat, valamint a beszedhelyzetben (koriilmenyekben) vald begyokerezettseget is. Ezekben a viszonyokban szamos arnyalat talalhato, amelyeket fel kell fedezni, es amelyeket a jelen kotetben szereplo szerzok peldasan bemutatnak. A konyv elso fejezete eppen ennek a mddszertani megkozelitesnek az elmelyitesevel es korbehatarolasaval foglalkozik, erthetden inszisztalva az ertelmezesi eszkdztaron, amelyhez hozzatartozik a jel, a csomopont, a szavak diszpozicioja, az elagazas, az egesz es a reszek viszonya, a belso szo, a szoveg vilagaban valo jelenlet. Egy russzista szamara kiilonosen izgalmas Han Anna irasa (Gusztav Spet, Andrej Belij, Olga Frejdenberg es Roman Jakobson koltoi kephez valo viszonyulasarol), valamint Slobodanka Vladiv- Glover tanulmanya (Vigotszkij strukturalis elmeletenek kedvezo hatasai az irodalmi szovegre mint nyelvi eszkozre). Molnar Angelika, Kovacs professzor talan leginkabb felismerheto tanitvanya, dolgozataban bemutatja Kovacs Arpad tanitasat Ivan Goncsarovnak, annak az ironak a regeny nyel verdl, aki elegge varatlanul keriilt az aktualis elmeleti erdeklodes kozeppontjaba, bizonyitvan, hogy olyan ertekrol van szo, amely ido elott keriilt a siillyesztobe. Ennek az orosz szerzdnek a regeny vilagaban ugyanis a kihivasoknak olyan palettaja bujik meg, amely nagyon is elenk, korszeru, vibralo es mindenekfelett: modszertanilag produktiv. Dobos Istvan a Szindbad-szdvegek legkisebb egysegerol, Az oramutato vigydz az obudai kisasszonyokra cimu Krudy-novellaban felbukkano jelkeprol ertekezik, a szovegben Szindbad ugyanis Irene homlokat a vegtelenseg jelehez, a „°°-hoz" hasonlitja. Papp Agnes Klara Alekszandr Potebnya humboldti alapokra epito, a szo poetikajaban kicsucsosodo nyelvfelfogasat hasonlitja ossze Jacques Derridanak az el-kiilonbozodes, a jatek es a nyom fogalmain alapu- 16 nyelv-koncepciojaval, Horvath Csaba regenyelmeleti fragmentumokra reflektal, Thomka Beata pedig az iinnepelt, Kovacs Arpad „a poetika irodik tovabb" gondolataval inditja A harmadik szemelyti En cimii tanulmanyat, amelyben a szubjektum kifejezhetosegenek es az en onkifejezodesenek kerdeskdrevel foglalkozik, a „ regenyt vagy dneletrajzot alkot-e a szerzo" dilemmat Per Olov Enquist sved fro Egy mdsik elet cimu miivet elemezve jarja koriil. A masodik fejezetben kaptak helyet az irodalmat, tortenelmet, irodalomtortenetet erinto kerdesek, a magyar es az orosz irodalombol vett valogatott irodalomtorteneti peldak alapjan. A fejezetet indito tanulmanyaban Szegedy-Maszak Mihaly a torteneti es irodalmi elbeszeles viszonyat, a valosag es a fikcio hatarvonalat problematizalva bevezet a tortenelmi elbeszeles letezesi modjaiba. Valentin Nedz vecki j a szo valos ertel meben korszerusitette a Nyikolaj Csernisevszkij szepirodalmi es esztetikai opusaba, valamint annak pozitiv es negativ kommentarjaiba vald betekintest (F. Dosztojevszkij, V. Nabokov). Es valoban, kar lenne nem kihasznalni a korszakalkoto lehetoseget, hogy az egyik elvetemiilt korszak altal biintetett, a masik, epp oly elvetemiilt korszak altal pedig instrumentalizalt irokat attekintsiik igazi, idotlen ertekeik fenyeben, mai szemszogbdl. Vonatkozik ez Ivan Goncsarov cenzori tevekenysegenek ertekelesere is (Rohrig Eszter tollabol), melynek a tortenelem folyaman kiilonbozo elbiralasban volt resze. A kotet A magyar irodalom formal cimii fejezetet, mondhatnank, az egy evszazadnyi kortars magyar irodalom legtorekenyebb, leghermetikusabb geniuszainak szenteltek (Kosztolanyi, Jozsef Attila, Meszoly, Wedres), egeszen Krasznahorkai modern, regenyes kezirataig, es itt sem maradt el a hivatkozas a jelentos europai es orosz hangokra.
