Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Gyürky Katalin: Térbe zárt hősök, hősökbe zárt terek (Regéczi Ildikó Térképzetek az orosz irodalomban című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLESEK £S POFONOK

Moszkva - ovo, vedelmezd, Petervdr - felelmetes, irracionalis elkepzelesnel maradunk, fontos - Regeczi irodalmi elemzesei szempontjabol is fontos - elmelet W. G. Szczukin udvarhaz-koncepcioja, aki az udvarhazat mint metaforikus teret a tradicionalis orosz eletvitel szimbolumakent, a kiilvilagtol elzart, illetve minden szempontbol zart terkent ertelmezi, amely ezaltal a funkcioja altal valik meghatarozova a hds/hdsok eletutja szempontjabol is.

A metaforikus terrel kapcsolatos elmeletekre azonban a XX. szazadban a szovjet ideoldgia is ranyomta a belyeget. Regeczi Ildiko szovjet epiteszek es festok konstrukcidin keresztiil erzekelteti a metaforikussa valo ter atrendezesenek ideoldgiai aspektusu aktusat, amely a rendszeren kiviili masikat, a massagot szimbolikus halalra iteli. Az eszmetdrtenet ismertetesenek ezen a pontjan rendkiviil erdekes az idegen es a sajat kozott huzodo koztes szovjet terek - a kommunalka, a lager, a sor - emberi sorsot befolyasolo funkciojanak az elemzese, az dnallo gondolkodast, intimitast, massagot ellehetetlenito szerepenek a bemutatasa.

A beszukiilt, zart, vagy tagnak tuno, nyitott, sajatnak vagy idegennek tetelezett metaforikus terek felvonultatasaval pedig Regeczi Ildiko elvezet benniinket a muveszi ter fogalmaig, amely a XX. szazadi bolcseleti gondolkodas egyik legdinamikusabb kutatasi iranyava valt. Az orosz irodalomtudomanyban is nagy hagyomannyal rendelkezd kultura es terbeliseg kapcsolatanak felvazolasakor Regeczi ismet nelkiildzhetetlennek tartja az ezzel kapcsolatos legfontosabb elmeletek bemutatasat. Kiter Florenszkij elmeletere, aki szerint a terbeliseg elvesztesevel a mualkotas megszunik letezni, Bahtyin kronotoposz-fogalmara, amelynek kereteben a gondolkodo a ter es az idd egymastol valo elvalaszthatatlansagara hivta fel a figyelmet, Lotman gondolataira, aki az irodalmi szovegek elemzesekor kiilonos figyelmet szentelt „a terbeli (s egyben idobeli!) mozgasnak, az ut (eletut) kepenek; a terhatarolas es a hataratlepes helyzeteinek; a szereplok szintjen megvaldsulo »teriesseg« jelentesretegeinek" (43.). De Regeczi a sajat kutatasai szempontjabol rendkiviil fontosnak tartja Toporov nezetrendszeret is, aki a kiildnbozd terek hosok hangulatara gyakorolt hatasarol elmelkedett, a pozitiv es negativ lelkiallapotot kivalto terbeli elemek szerepet hangsulyozta.

Mindezen elmeletek ismerete tiikreben, a kotet nagyobbik felet kitevo irodalmi elemzesei elott a szerzo igy jeloli ki a sajat munkaja celjat: „A foldrajzi realitason tulmeno terabrazolas valtozasa a szereplok mentalis terkepeinek felrajzolasaval valik megfoghatova. [...] Munkam celja, hogy az orosz irodalomban kiemelkedo szerepet jatszo emblematikus terek ertelmezesen keresztiil, a hatarok atlepesenek kerdesere, a kimozditottsag specifikus helyzetere es az idegensegtapasztalatra osszpontositva egyes XIX. szazadi es kortars dramai, valamint prozai muvek uj szempontu megkozelitesere tegyek kiserletet" (61.).

S valoban: az ebben a kotetben felvonultatott negy klasszikus es harom kortars, vagy majdnem kortars szerzo nyolc alkotasanak elemzesekor Regeczi Ildiko amellett, hogy - a szakmaja iranti alazatat tovabbra is tiikrozendd - soha nem feledkezik meg az adott murol mar letezo szakirodalmak rovid ismerteteserol, a terpoetika szempontrendszeret ervenyesitve minden esetben uj, friss gondolatokat fogalmaz meg. Olyan osszefiiggesekre vilagit ra, amelyek az olvasot is elmelkedesre, sot, akar az adott muvel