Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Gyürky Katalin: Térbe zárt hősök, hősökbe zárt terek (Regéczi Ildikó Térképzetek az orosz irodalomban című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
kapcsolatos elkepzeleseinek a feliilvizsgalatara vagy ujragondolasara kesztetik. Az osszefiiggesek kapcsan semmikepp se tekinthetiink el a szovegek kozott mukodo dsszefiiggesekrol, intertextualis kapcsolddasi pontokrol. A szerzo kotetenek het elemzo fejezeteben szerepld alkotasok ugyanis a kozos, a terpoetikai szempontok szerint elemezhetd tematikajuk miatt (is) kapcsolatba lepnek egymassal, megpedig Bahtyin szovegterkoncepciojaval osszefiiggesben. Bahtyin - olvashatjuk a kotetben - „beszedelmeleti irasai a dialogus fogalmanak kozeppontba allitasaval, a nyelv kommunikativ funkciojanak eldterbe helyezesevel es ezen beltil a hallgatoi poziciora iranyulo figyelmiikkel voltakeppen felvetik az egyes irodalmi szovegek korabbi es - paradox modon - kesobbi szoveggel vald dialogicitasanak kerdeskoret" (57-58.). Velemenyem szerint a szerzo elemzesei ebbol a szempontbol - az altala is felvetett intertextualis kapcsolddasi pontok mellett - az olvasonak is tag teret biztositanak arra, hogy a szovegek kozott a kotetben nem emlitett talalkozasi pontokra raleljen. * Az elso ket elemzes targyat, Lermontov Alarcosbal]at es Gogol Az arckep cimu elbeszeleset a temajuk, a petervari tematikaba illeszkedd sziizsejuk egyertelmuen osszekapcsolja. Petervar mint a demoni erokkel folytatott hare metafizikai szintere, az ordogi alarcot dltott vilag megtestesitoje mindket mu fohosenek/ fohoseinek eletet meghatarozza. Az ordogi alarcot dltott vilag az Alarcosbalban - a cimben is sugallt tortenes, helyszin kapcsan - konkret formaban van jelen. Az, hogy a hosok alarcosbalba kesziilnek, es az eletiiket meghatarozo esemenyek ott tortennek veliik, nem veletlen, hiszen - teszi fel a kerdest Regeczi V. I. Lelina nyoman - „Nem azert lettek-e Petervaron olyan kedveltek az alarcosbalok, mert a tettetes a varos lenyegehez tartozott?" (76.) Vagyis ugyanugy, ahogy a varos nem dszinte a benne lakokhoz, ugy a lakosok - alarcuk moge bujva - egymassal sem lesznek dszintek, egymas megtevesztese a celjuk, amibol, ahogyan azt a mu vegkifejlete mutatja, csakis tragediak sziilethetnek. A demoni erok mukodese hangsulyosan van jelen Gogol muveben is, amelyet Regeczi a lotmani ertelemben vett tobbszdros hataratlepes szovegekent ertelmez. Azaltal ugyanis, hogy a mu kozeppontjaban egy kepzomuveszeti alkotas, egy festmeny all, felmerul a vizualis muveszeti ag es a verbalis kifejezesi forma atjarhatosaganak a kerdese. A cimben szereplo mufaji megjeloles (oroszul nopmpem, azaz Portre) „a festeszet es az irodalom hatarteriiletere utalja az elbeszelest" (95.), hiszen a mu cime a benne szereplo festmeny es Gogol elbeszelesenek mufaji megnevezese is egyben. A muveszeti agak kdzotti hataratlepes mellett metaforikusan es konkretan ertelmezhetd hataratlepesekkel is talalkozhatunk Gogol alkotasaban. Rendkiviil figyelemre melto Regeczi Ildikonak az a meglatasa, hogy a vilagtol a mualkotast elvalaszto ter, teriilet, a kep kerete itt ellenkezd funkeiot tolt be: azaltal, hogy az uzsoras kilep a kepbol, epp a keret fog kapcsolatot letesiteni a ketfele realitas kozott, s a hataratlepes igy metaforikus szinten is megtortenik. Raadasul a kii* Termeszetesen az orosz irodalomban jartas olvasonak. Az egesz kotetre ervenyes, hogy igazan annak a befogadoi retegnek szol, amely ismeri, olvasta es olvassa az orosz irodalmat. A primer szovegek ismerete nelkiil ugyanis a kozottiik meglevo intertextualis kapcsolatok is homalyosak maradnak.
