Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Gyürky Katalin: Térbe zárt hősök, hősökbe zárt terek (Regéczi Ildikó Térképzetek az orosz irodalomban című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
izlEsek es pofonok helyett Nyugat-Kelet elvalasztottsaga, valamint a Nagy Peter reformtevekenysege kovetkezteben erdsodo tarsadalmi szakadas (pacKoa) valt szamukra kozponti gondolatta. Az onelvu tortenelmi fejlodest kepviselo szlavofil es a kiilso hatast beengedo, ezaltal a valtozo muveltseg sziiksegszeruseget hirdeto nyugatos ertelmiseg konfliktusa - mutat ra a szerzo - skizmat idezett elo, amelyet az orosz kultura gyakran a kozottiik huzodo szakadek (de34Ha, nponacTb, OBpar) - egyebkent terpoetikai elemkent is lenyeges - metaforikus kepevel illetett. A szakadek pedig - olvashatjuk a kotetben - „olyan elvalasztottsag kifejezojeve valik, ahol nines semleges kozepmezo, az atugras az egyik terfelrol a masikra szinte lehetetlennek tetszik" (15.). A kesobbi gondolkodok kisebb-nagyobb sikerrel ezt a szakadekot, ezt az atjarhatatlansagot igyekeznek feloldani. Bergyajev peldaul azzal, hogy Oroszorszagot nem a Keletet es a Nyugatot elvalaszto hatarnak, hanem a ket vilagot egyesito, kiilonleges adottsagokkal bird Kelet-Nyugatnak titulalja. Ugyanakkor a foldrajzi tenyezot, Oroszorszag vegtelen tajait a formaalkotas - az eletbeli, s tegyiik hozza, a muveszi formak megalkotasanak - akadalyakent tetelezi: „A hatalmas orosz ter nem segiti eld az onfegyelem es az ontevekenyseg kifejlodeset az orosz emberben" (17.). Bergyajevnek ez a tezise - mutat ra Regeczi Ildiko - azert is nagyon lenyeges, mert ez a fajta hatdrtalansag-erzet, ez a fajta nyugtalansag az, amely a magasabb rendu elet lehetoseget hordozo, akar utopisztikus ter keresese fele visz, es az orosz mentalitasra oly jellemzo vandorlas, az irodalomban is meghatarozo orosz vandor helyvaltoztatassal is osszefiiggo lelki mozgasat eredmenyezi. A vandorlok mellett ugyanakkor Bergyajev velemenye szerint az orosz mentalitasnak a szervilis, passziv, az anyagi letben elmeriild, tehat: mindenfele mozgast, valtozast elutasito lelkiallapot is a resze. A passzivitast valasztok Oroszorszag-anyacskaba, vagy annak egy kis zugaba mint ovo, vedelmezo, tamogato kepzetbe, terbe kapaszkodnak. Bergyajev elmelete ismet tobb szempontbol eldremutato. Egyfelol amiatt, mert az aktiv, utazo es a passziv, megmerevedett letallapot ismet csak kettosseg, annak a dichotomikus gondolkodasmodnak az eredmenye, amely alol az orosz eszmetortenet keptelen szabadulni. Bergyajev tehat kiserletet tett a Kelet- Nyugat, a szlavofil-nyugatos kettosseg felulirasara, de gondolkodasa tovabbra is dichotomiak menten haladt. A kettosseg, a dichotomia - bar Regeczi is utal erre, de koteteben nem erre koncentral - valoban oly mertekben hatarozza meg az orosz eszmetortenetet, hogy a metaforikus jelentoseggel bird terek kutatasaban - amely a kotet kovetkezo alfejezetet kepezi - is ez uralkodik. A legfontosabb ket orosz varos, a kiilonbozo jelentesretegeket magaba olvaszto Moszkva es Petervar kettosenel tartunk, ahol a Bergyajevnel felbukkano Oroszorszag-anyacskat, az dvo-vedo poziciot a kulturalis hagyomany kozvetlen folytatojakent Moszkva kepviseli, mig Petervar idegensege, az orosz kulturaba valo „nem szerviilese" felelmet valt ki, s a rola alkotott kepzetek szintjen irracionalis elemekkel telitodik. Ugyanakkor, a dichotomikus gondolkodas reszekent, olyan elmelet is letezik, amely epp forditva, Moszkvat tartja kaotikusnak, logikatlan felazsiai falunak, Petervart pedig harmonikus, logikusan megszerkesztett, civilizalt, kulturalt europai varosnak. Ha a szlavofil gondolkodashoz is kdzel allo Moszkva - sajdt, Petervar - idegen,
