Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Gyürky Katalin: Térbe zárt hősök, hősökbe zárt terek (Regéczi Ildikó Térképzetek az orosz irodalomban című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

Gyurky Katalin

TERBE ZART HOSOK,

HOSOKBE ZART TEREK

REGECZI ildiko tErkEpzeteic

AZ OROSZ IRODALOMBAN C1MO KOTetErOl

/Zj\.z orosz fold vegtelen tersegei mintegy predesztinaljak az orosz gondolkodast a ter fizikai valosaga es a terviszonyok nyelven torteno muveszi kifejezes tanulmanyozasara. A terrol szolo gondolkodason beliil komoly diskurzus temajat kepezi e foldrajzi kornyezet es a szellemi-lelki alkat osszefiiggesenek kerdese. [...] Az orosz nep sajdtszerusegeiiek a terbeli adottsagokkal torteno magyarazata regtol fogva jelen van az orosz eszmetdrtenetben" (11.) -ez a Regeczi II- diko klasszikus es kortars orosz irodalmi muveket terpoetikai szempontok szerint elemzd kotetenek Beuezefojeben olvashato par sor nyilvanvaloan nemcsak az olvasonak, hanem a szerzonek is iranymutatasul szolgal. Arra hivja fel a figyelmet, hogy kortars gondolkodokent, illetve kortars befogadokent semmikepp sem tekinthetiink el azoktol a kutatasi iranyzatoktol, aramlatoktol, amelyek eddig a terkepzet szempontjabol fontos, jelentos eredmenyeket ertek el. A kutatdelodok, valamint az altaluk kidolgozott, ma is mukddokepes, a muelemzeseknel ma is hasznosithato elmeletek iranti tisztelet vezerli tehat a szerzot akkor, amikor kotete elso egyharmadat ezeknek a fontos es hasznos kutatasi iranyzatoknak a bemutatasaval kezdi.

Regeczi Ildiko itt (is) a teljesseg igenyevel dolgozik: a konkret terpoetikai elmeletek ismertetese elott az orosz foldrajzi terrol szolo gondolkodas minden szegmenset igyekszik bemutatni, olyan elmeletekre is kiter, amelyeket a kesobbiekben - legalabbis az itt elemzendo irodalmi alkotasoknal - ugyan nem hasznosit, de fontosnak tart megemliteni. Ezaltal a konyve elso resze az orosz foldrajzi terrol mint szellemi-lelki alkatot befolyasolo kdzegrdl vald gondolkodas fejlodestortenetekent is olvashato: a XIX. szazad elso feletol a posztmodern ez iranyu nezetei bemutatasaig jutva nemcsak az iranyzatokrol, hanem az iranyzatok egymasra hatasarol is kepet kapunk. Megtudjuk, hogyan hatott Csaadajev az orosz tortenelmet es tarsadalmat velemenye szerint tenykent befolyasolo foldrajzi terrol szolo elmelete a nyugatos-szlavofil vitaban resztvevdk Oroszorszag-kepere, illetve a nyugathoz fuzodo viszonyara. Amig a szlavofilek a tagas orosz fold „egyetlen eleven testkent" („o4ho zKnBoe Teno") (14.) valo letezeset, szellemi-lelki ertelemben vett egyseget hirdettek, addig a nyugatosok ezt az egysegrol vald gondolatot konzervativnak belyegeztek, a halado ideak befogadasara alkalmatlannak titulaltak, s igy a teriileti egyseg