Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Fleisz Katalin: Ismerősen furcsa világok (Magyari Tivadar A ragasztott ház című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
A vegere hagytam a kotet masodik, Endre es Agnes cimu kisregenyet. Ebben a szovegben - talan nem tiilzas, ha azt allitjuk -, a foszereplo maga a kepzelet. A kepzelet, ami eleinte csak egy szorakoztato jateknak indul, azonban kesobb elszabadul, es az elkepzelt lany, Agnes meg is jelenik, hogy aztan az alakjaval elindulo platoi szerelem hatalmaba keritse a fohost. Ennek a szovegnek valojaban nines is sziiksege rogzitett terre; ugyan Kolozsvaron tortenik, de barhol mashol is tortenhetne. A ter maga a kepzelet tere, ahogy az eleinte tavoli objektumkent format kapo noi leny egyre kozelebb keriil, egeszen a „belemmarkolasok" fajdalmas elmenyeig. A valos helyek, mint a szekreny is, a vagyott, alkalmi nok „lakhelye" parodisztikus, elcsepelt ferfi-no viccek klisejere jatszik ra. Es parodisztikus az is, ahogyan a harmincas eveinek vegen jaro, folyton csak a szexre gondolo, de ezzel egyiitt szeretheto macso megalkot egy a parkapcsolatban csetlo-boltlo, aszexualis figurat: Endret (aki voltakeppen a letezo barat), es a hozzavalo not: Agnest. Persze osszhangban a macso elkepzelessel a nd, Agnes, kisse huvos, aszexualis lenye nem, vagy csak alig valik a parodia aldozatava, hiszen amikor valojaban is megjelenik, sot az aranyhal beavatkozasa folytan a fohos lakasara is felmegy, a visszafogottsag nyoman fellepo vonzas dominal. A ferfi vagyanak megfelelo predaszerep, meg ha erzelmesebben is, de lenyegeben szerelem kent is meg van jelenitve. Akarva-akaratlan ez a humoros-parodisztikus kepzeleti jatek, amelynek a kozponti tudata a foszereplo Ladi, onnon gondolati semajat is kifigurazza. Peldaul ahogy az Agnessel valo parbeszed soran a fohos mdgottes, a nd becserkeszeserol szolo gondolatait is lattatni engedi. Merthogy ebben a legies szerelemben is az eddigi, nokkel szembeni nagyon is gazdag tapasztalatai segitik, amit kiilonosen az Endrevel valo kontraszt elesit ki. Tegyiik hozza: az egyes szam elso szemelyu elbeszelesmod kiilonosen szerencses ebben a kisregenyben, mivel a reflektalatlanul kitarulkozo fohos elbeszelo hangja elevenen megnyilvanulhat. Ez az eleven, humoros, kozvetlen kifejezoero magahoz is vonzza az olvasot, ugyanakkor kliseszeru, leegyszerusitett gondolkodasa ironizalja is a fohost. A tortenetben ugyanakkor epp azok a visszatero reszek, amelyek a regeny elejen eredetinek hatnak, valnak kesobb tulhajtotta. Az, hogy Endre szekrenyebol kiilonosebbnel kiilonosebb lenyek bujnak eld valami orgiaszerii kavarodast okozva, meg magyarazhato freudi mintara az aszexualis ferfi kepzeleti kompenzaciojakent. (Freud neve es a nevevel femjelezhetd elfojtottsag a regenyben egy mondat erejeig meg is jelenik.) Az viszont, hogy a regeny vegen Endre miert hazasodik ossze az erosen karikaturaszeru lilasdrenyes, oroszlan kiilseju novel, nem tiinik indokoltnak, es a kiilonbozd fantazialenyek sokasaga - akik a kisregeny vegere eltunnek - is eroltetett egy kisse. Szep viszont a regeny megbekelo lezarasa a fohos reszerol, aki upy lep tul ezen a „szerelmen", hogy Agnest egy harmadik, elkepzelt ferfinak adja at gondolatban, de azert a jovobeni nyitottsagra fogekonyan: „Agnesbol kigyogyultam, azonban soha nem teljesen. [...] Talan a lanyom es a fia egymasra talalnak. Vagy fiuunokam es az o lanyunokaja. Dedunokaink. Nekem ugy is jo: tudok varni" (237.). [Magyari Tivadar: A ragasztott hdz (es meg ket kisregeny). Koinonia Kiado, Kolozsvar, 2015, 312 oldal, 29 RON/2500 Ft]
