Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Molnár Eszter: Proféta a saját hazájában (egy Csontváry-kiállítás és környéke) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
tZLfSEK IS POFONOK hiszen nem illeszkedik a nyugati festeszeti tradiciokba. Csontvary kepei elementarisak, kozvetleniil, „archetipikusan" hatnak a szemlelore, aki segitsegiikkel egy „masik dimenzioba lephet at". Nem vitatkozhatok azzal az allitassal sem, hogy nem „lehet tiil lenni rajtuk: orokke izgatjak az embert".5 Az emlftett beilleszthetetlenseg azonban Csontvary eredeti szandekaval voltakepp egybevag, hiszen 6 „nem kivant az europai festeszet fejlodesehez kapcsolbdni", es „megtagadta azt az dnmagat folyton kovetkezetesen meghalado kerdes-felelet jatekot", azaz „nem folytatni akarta a harcot, hanem a harcmezon kiviil allva akkorat kurjantani, hogy tulharsogja mind a kiirtok dongeset".6 A festo szandeka azonban a mualkotasoknak 5 Uo. 6 Karatson Gabor: Peniel - egy szimbolikus elet ertelmezesenek megkisertese (Csontvary Kosztka Tivadar). 2000, 1989/1 o’ 51. Nemeth Lajos: Csontvary’. Magyar mesterek. (Nemeth Lajos Csontvary-albumanak atdolgozott kiadasa). 2008, Corvina Kiado. 3. csak egy jelentessikjat kepviselheti. Feltehetjiik azt a kerdest is, hogy szamunkra miert olyan fontos Csontvary, mi volt az 6 kiildetese a mi szemiinkben, s vajon e kiildetest es iizenetet sikeriilt-e megerteni az utokornak? Nemeth Lajos muveszettortenesz szavai szerint Csontvary celja volt „hodolni a mindenek folott levo Termeszet fensegenek, iteletet mondani elkorcsosult korarol, es a tortenelem iteloszeke elott nagyszeru tanusagtetellel felmenteni szeretett nepet es nemzetet, es ujabb evezredekre melto helyet biztositani szamara".7 Ezzel egybehangzoan a Csontvary-szakirodalom a festo irasai, elete es alkotasainak tiikreben mindig kiter ra, hogy Csontvary tobbet akart kepviselni egy muveszi szerepkornel. Emberfeletti, profetai, sot mar-mar magikus feladatot vallalt magara. Ugyanakkor bizonyos tekintetben Csontvary ebben nem is volt maganyos, hiszen messiasi kiildetestudattal masok is alkottak a korszakban. Eleg a hat ujjal sziiletett Ady Endrere, A magyar Messiasok frojara gondolni. A kultusz fontos, de velemenyem szerint mara nem csak a Csontvary szemelyevel kapcsolatos mitoszok erdekesek (hallott-e isteni szozatot, netalantan bruit volt-e), fontosabbak a muvek, muveszetenek kozonsege es azok, akiket Csontvary muveszete kepvisel. Mindez Csontvary festeszetenek „magikussagaval" teljesen osszhangba hozhato, ugyanis egy Csontvary-kiallitas mindig tulmutat onmagan. Karatson Gabor irta le, hogy amikor peldaul 1963-ban Szekesfehervaron rendeztek nagyszabasu 69
