Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Molnár Eszter: Proféta a saját hazájában (egy Csontváry-kiállítás és környéke) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IZLESEK ES POFONOK Csontvary-kiallitast ,,30-40 000 latogatoval", annak hire „az egesz orszagra kiterjedt; olyasfele diadal" es „Gigantomakhia volt „mint 1456-ban Hunyadi Janose Nandorfehervarott". Egy Csontvarytarlat „nemcsak kepzomuveszeti esemeny tehat, hanem epifania".8 Nem csoda, hiszen Csontvary a magyarsag festoje akart lenni, a nemzeti sorskerdesek kutatoja is. „Panteisztikus nacionalizmusaban egy minden addiginal dicsobb magyarsag kepviselojenek tartotta magat, uj, spirituals Attilanak",9 aki „festeszetevel nemzeti letiinket igazolo" harcot probalt vivni, s „o volt a legnagyobb hongyarapito, hiszen Libanont meg egy keresztes haboruval se lehetett volna Magyarorszaghoz csatolni".10 A festo a XX. szazadi magyar irodalomban is gyakran felbukkan latnokkent, vateszkent. „Torveny, hogy cedrussa valjon millidgyoku magany" - irja Nagy Laszlo Csontvary cimu verseben, Wedres Sandor pedig egy egesz versciklust szentelt a festonek Csontvary-vasznak cimmel. E ciklusban a Le journal cimu vers kotheto legkonkretabban a festo kepeihez es szemelyehez. Rogton a kezdosorokban latjuk Csontvary kedves motivumait: „kanca futott az udvaron / egy cedrus dtlott szemebe".11 A hoszszuversben Weores folyamatosan valtogatja a nezopontokat, hoi a festo szemen keresztiil latott kepek, hoi pedig maguk a konkret festoi motivumok, olykor pedig a festo lehetseges szavai bukkannak fel. Csontvary muveszete Weores megkozeliteseben tul van „ertelmimk kaptafain", mert „szferikus breviarium"; ezert honorarium nem kellene erte, „csak mennysugar".12 A Csontvary-vasznak koze tartozik a Hetedik szimfonia (Maria mennybemenetele) cimu vers is, mely adja magat, hogy osszevessiik a Maria kutja cimu festmennyel. A Szuz Marianak felajanlott orszagot kepviselve nem meglepo, hogy a kiallitason es az eletmuben is kiemelt helyet kap a Mariat kozponti szerepbe allito festmeny, hiszen Csontvary egesz muveszi palyaja alatt a magyarsag sorsszimbolumait, illetve a mindezt osszefoglalo „Motivumot" kutatta. Weores Hetedik szimfonia cimu versenek korusa igy mutatja be az Istenanyat es nepet: „Lattuk ot gyermekevel csillag fenyen; / kover juhokat 8 Karatson Gabor: i. m. 51. 9 Uo. 50. 10 Uo. 57. 11 Weores Sandor: Egybegyujtott koltemenyek II. Budapest, 2013, Helikon. 102. 12 Uo. 103.
