Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Nádor Zoltán: A másság és az identitás politikai következményei a fantasykben és a történelmi regényekben. Bánki Éva Fordított idő című regénye kapcsán (tanulmány)
s amikor megismeteltiik kerdesiinket, hogy miert kellett tarsainknak meghalniuk, csak nehany eszelos kezmozdulattal valaszolt, peldaul mutatoujjaval felvonta felsdajkat, es kimutatta a fogsorat. Nu-Nu foga fekete volt. Ekkor lattuk eloszor tsalali bennsziilott fogat."1 A regenybeli feketek nem azert pusztitjak el a feher hajosokat, mert a mi fogalmaink szerint gonoszok, hanem mert maga a feher szin hoz rajuk halalos veszelyt. A horror-fantasykben, Lovecraft es kovetoinek muveiben az idegenseg tapasztalatahoz minden esetben retteges es ellensegesseg erzese parosul. Foldi vilagunkon osztozni kell ismeretlennek hitt, elpusztitasunkra toro lenyekkel, akikkel semmilyen barati egyiittmukodes nem lehetseges.2 Az Arnyek Innsmouth folbtt cimu elbeszeles nemcsak azert kiilonleges, mert az elbeszelo sajat csaladjaban fedezi fel az idegenseget, hanem mert Innsmouth, a varos (ahova az elbeszelo teljesen „normalisan", autobusszal erkezik) a tarsadalmi kornyezet elviselhetetlen, nem-emberi termeszetevel is szembesit3. Ez megfelel Rosemary Jackson kategorizalasanak, aki szerint igazi fantasztikum csak a valosag abrazolasa mellett, a valdsag elleneben vagy azzal osszefonodva letezhet.4 Pedig a tolkieni fantasy „tiindervilagat" - Tolkien kifejezesevel „szubkreaciojat" - is meghatarozzak a csodas, fantasztikus kevereklenyek. Ezek a kiilonleges „fajok" nem feltetleniil ellensegekkent, hanem nem egyetlen nyelv altal uralhato emberi lehetosegekkent kapcsolddnak egymashoz. De ez a tolkieni vilagegyetem is radobbent minket arra, hogy milyen bizonytalanok is vagyunk kivetelezett emberi helyzetiinkben. A csodas lenyek kore epitett magikus valosagok, a Tolkien nyomaban „epiil6" fantasyk egyes elemei persze ismerosek lehetnek a korabbi irodalmi hagyomanyokbol is: a magikus realizmus nepiseg-tapasztalatabol vagy a tortenelmi regenyekbol. Hiszen a kozepkort mi mar annyira mds-vilagkent erzekeljiik, hogy akar a torteneszek altal szentesitett tenyekbol is felepitheto lenne tobb Kozepfolde. Ha az emberek nagy becsben tartott csontdarabokban imadjak a halhatatlansagot, akkor miert volna kiilonleges, ha halottak jarnak kozottiik? Ha a kozepkorban hittek abban, hogy allatok 1 Edgar Allan Poe: Arthur Gordon Pym. Bart Istvan forditasa. Budapest, 1994, Europa Kiadd. 280. 2 „Ennek a szemleletnek az episztemologiai vetiilete arra a felismeresre epul, hogy az ember igencsak korlatozott megismeresi lehetosegekkel bir az univerzum valodi lenyeget illetoen." (Nemes Z. Mario: A Pickman-paradoxon. H. V. Lovecraft es a vizudlis reprezentdcio. In Prae. 2011.1.2-11.2.) 3 „Atvagtunk nehany keresztezodesen; a balra leagazo utcak a parti halaszviskok szennyebe vezettek, a jobboldaliak a romos villanegyedekbe. A varosban meg nem lattam embereket, am egyre tobb apro jel arulkodott rola, hogy ez a kornyek mar nem teljesen kihalt: elfiiggonyozott ablakok, nehol egy-egy rozzant auto valamelyik kapualjban. A kovezet es a gyalogjarok elhanyagoltak voltak ugyan, de legalabb nem mentek tonkre teljesen; es ugyanez allt az epiiletekre is, amelyek koziil - amennyire meg tudtam allapitani - egy sem latszott fiatalabbnak a XIX. szazad elso felenel. Amikor megpillantottam a letunt mult e romlasukban is meltosagteljes tanuit, felebredt bennem a mukedveld regisegbuvar, es egyszeriben elfeledtem osztonos irtozasomat a szomyu buztol meg a varos baratsagtalan hangulatatol." (H. P. Lovecraft: Arnyek Innsmouth folbtt. Kornya Zsolt forditasa. In Howard Phillips Lovecraft bszszes muvei. III. Szeged, Szukits Konyvkiado. 96-172.112.) 4 Jackson, Rosemary: Fantasy - the literature of subversion. London, 1981, Methuen & Co. LtD.
