Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Steinmacher Kornélia: Tündeszárny és pilletánc (Szabó T. Anna Kyoko Senki madara című kötetéről) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT
HOL VOLT, HOL NEM VOLT onfelaldozasra kesz szerepldkent tunik fel, hiszen a boszorkanysag hiedelme is osszetettebb annal, minthogy kizarolag negativ kepzeteket es tetteket tarsitsanak hozza. Leteznek az ugynevezett jo vagy feher boszorkanyok is, akikhez olyan kepzetek kapcsolodnak, melyekre erosen hatottak a tunderhiedelmek. A tiinderhiedelmekhez itt kotheto elemek: az alakvaltas kepessege, a forgoszelben tancolas, a fiatal es szep noalakban valo megjelenes, az ehseg-inseg idejen valo segitsegnyujtas ugyanugy hozzatartoznak a magyar hiedelemvilaghoz, ahogy a keleti kulturakehoz is. Azt, hogy Torit tiinderkent, alternativ feher boszorkanykent ertelmezhessiik, erdekesen tamasztja ala Tatos boszorkanyokkal valo almodasa a darvak megjelenese napjat kozvetleniil megelozoen. Az alomban megjeleno kikapos, csabito boszorkanyok a ferfiemberre nezve a legkevesbe sem veszelytelenek, Tori is emeszto szenvedelyt valt ki a pasztorfiubol, megis van egy eros szimbolikus jele annak, hogy Tori a tobbi alombeli tancolo asszonyalaktol eltero jellem: a darvak, akikkel egyiitt erkezik, talan szinten nem kozonseges madarak: a tolluk szine mindenesetre sotet, mig Torie vilagos. „Tatos aznap ejjel boszorkanyokkal almodott. Forgoszellel jottek, ahogy a szepasszonyok szoktak, voros szoknyajuk porgott, fol, egyre foljebb, egeszen a nyakukig, mar az arcuk nem is latszott, csak a csupasz labuk, piros orvenyben forogtak, rengeteg arctalan test, jegtiiskes forro rozsa, hivast, suttogast, es perzselt fekete tollszagot pergeto orso, es a szel zugott, kozeledett, mint a sebes lang, tancolni hivta ot is, tancolni, nem szolni, tancolni, nem lenni, tancolni, nem tudni, forogni, elveszni. Orditva riadt fel. Ez nem hivas volt, hanem koveteles" (9.). A japan darufeleseg tanmeseje sem a japan mesekincs sajatja. Hiszen a magyar mesehagyomanynak is jellegzetes alakja az alakvalto, allati alakban megjeleno mesehos, ferj vagy feleseg. Kiildnos, hogy Tatos es a japan madarlany szerelme ugy bontakozik ki, hogy ket egymastol nagyon tavol allo, kiilonbozo kultura kepviseloje megtalalja a masikban a sajat vilagukbol eredo es az egyeni, szemelyes jellemzok kapcsan is a kozoset, s igy a tortenetiik ebben a ket kulturalis oroksegben is felmutatja a fellelheto kapcsolatokat, azonossagokat. Ami a nepmesekincset illeti, az alakvaltas tekinteteben sokfeleseget mutat az, hogy ez az alakvaltas aldas vagy atok, lehetoseg, szerencse vagy korlat, hogy boldogsagot hoz e vagy tragediat? Vajon egyiitt marad-e a ket szerelmes, s ha egy idore elszakadnak egymastol, lesz-e kozos jovojiik? Szabo T. Anna mesejenek egyedisege es rendkiviilisege abban is rejtezik, hogy a tortenetben nyitott marad minden kerdes. Hiszen ugy tunik, hogy sosem volt boldogabb ez a madarlany, mint Tatos mellett, emberi alakban, ugyanakkor az emberi alaknak hatalmas ara van, ahogy Andersen torteneteben megnemul a hableany, ugy ez a tancos labu tiinderlany onmagat felemeszto, szenvedelyes muvessze valik, amint ket labbal jar a foldon. Sajat testet nem kimelve, a vegsokig feszitve a hatarokat alkot, aminek csak egy ujabb atvaltozas: a madaralak visszanyerese vagy a halal vethet veget. Tori tehat csak ugy elhet tovabb, ha tovatunik, de vajon lesz-e ido, mikor ujra visszaterhet? Es ha egyszer ujra visszater, meddig maradhat? A kulturak talalkozasan, a csodaszep szerelmi torteneten es a kiildnos hiedelmeken tul ez a tortenet az elengedesrol, a vesztesegrol, a gyaszrol es a megbekelesrol is szol, nemcsak Tori es Tatos ket-
