Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Tóth Gizella: A Magyarországon gyűjtött roma népmesék rendszerezése Vekerdi József megközelítése alapján (tanulmány) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT
HOL VOLT, HOL NEM VOLT A magyar nyelvu cigany meseknek rendkiviil gazdag hagyomanya van a magyar folklorban. Osszegyujtesiikre kiserlet tortent a Karpat-medence egesz magyar nyelvteriileten: Magyarorszagon, Erdelyben, Szlovakiaban, Karpataljan es Vajdasagban. Ortutay Gyula, Erdesz Sandor, Vekerdi Jozsef, Nagy Olga es masok mesegyujtemenyei es mesetanulmanyai atfogo kepet adnak a magyar ciganysag mesekulturajarol. Munkajuk nyoman jelentos adatkozlok valtak ismertte. A cigany mesek szakertoi szamara meglepetest jelentett 1968- bol a szamosszegi Ami Lajos mesegyujtemenye Erdesz Sandor lejegyzeseben es kiadasaban. Az Ami-kotetek megjelenese utan az 1970-es evektol kezdve megszaporodott azoknak a gyujtoknek a szama, akik egy-egy cigany mesemondo lehetoleg teljes epikus anyagat kozoltek, a kutatok es az olvasok ele tartak. A ciganyoknal a mesemondas altalaban ferfitevekenyseg, noi mesemonddkat alig ismeriink, a kozosseg is ritkan fogadja el oket ebben a szerepkorben. A ferfinak nagyobb hitele van a vilagban szerzett tapasztalatai es a kozossegen beliili tekintelye miatt. A cigany mesemondokra altalaban jellemzd az, hogy a megszerzett tudast bizonytalan eredetre (meghalt sziilokre, nagysziilokre, kozeli ismerosdkre) vezetik vissza. Kozvetlen irasos meseforrassal ciganyoknal a legritkabb esetben szamolhatunk, hiszen legtdbbjiik irastudatlan volt. Ez azonban nem akadalya annak, hogy kozvetett uton, masok elbeszelese reven, akar magyar nepmesek konyvben megjelent valtozatai, akar kifejezetten irodalmi temak is eljussanak a ciganyokhoz. A mese a cigany kozossegekben is oralis mufajkent drdklodik nemzedekrol nemzedekre, kozben valtozik es alakul, elvesznek belole, vagy hozzatesznek, ujabb epizodokkal, motivumokkal es szereplokkel bovitik. Benne van a cigany kozosseg teljes elettapasztalata, alakulo vilagfelfogasa, multja es jelene. A cigany mesemondok peldazatkent tekintenek a mesere, kiilonosen a tiindermesere, ertelmezesiikben minden mese igaz tortenet a multbol a ma elok, kiilonosen a fiatalok szamara.2 Vekerdi Jozsef megallapitasa szerint a magyar nyelvu cigany meseben sajatos torvenyszerusegek ervenyesiilnek, viszont a magyar nepmesebol meriti tobbek kdzott a motivumait, a temajat, az elemeit. A cigany mesemondo nem el az olyan feszes formai kovetelmenyekkel, azzal a szerkesztesi szigorral, amely a magyar, illetve az europai mesekben van jelen, igy a magyar nyelvu cigany meseben a mesei epizodok szabad es kotetlen kombinacioja, a motivumok dnkenyes felhasznalasa ervenyesiil. Vekerdi - a szokasos magyar nepmesektol valo elteresiiket vizsgalva -, a magyar nyelvu cigany mesenek a kovetkezo fobb jellemzoit kiilonbozteti meg: • a mesei igazsagszolgaltatas kerdese; • a mesemotivumoknak a hagyomanyos sorrendtol elterd kombinalasa; • a hetkoznapi valosag jelentektelen reszleteinek es a modern technika fogalmainak bevitele a tiindermesei csodavilagba; • cigany nyelvu sztereotip fordulatok tiikorforditasa.3 a) A mesei igazsagszolgaltatas kerdese A cigany mesek leggyakrabban a valo elet konyortelensegenek szellemeben jarnak el, tehat a jok boldogulasanak es a 2 Vegh Balazs Bela: Mezofenyi gyermekmondokdk. Hiripi cigdnu nepmesek. Debrecen, 2010, Didakt Kiado.216. 3 Vekerdi Jozsef: A cigany ncpmese. Budapest, 1974, Akademiai Kiado. 150-157.
