Irodalmi Szemle, 2016

2016/5 - TALAMON ALFONZ - SHAKESPEARE - Gyürky Katalin: Ahol a vég a kezdet (Roberto Bolano A Harmadik Birodalom című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

funkciozavar" (275.) jelei, s csupan a valosagban tortend felzaklato esemenyek kovetkezmenyei.

Udo tehat sem Lindennel, sem az egy adott nap esemenyeit meg sziirrealisabba tevo almaival „ nines elorebb". Am elsdsorban nem az nyomasztja, hogy nem halad elore a nyomozasban: „egyre erosebb bennem a gyanu, hogy rossz nyomon jarok" (174.), hanem az, hogy egyaltalan nem ura a valosagban zajlo esemenyeknek.1

Marpedig Udo - s ettol kezdve a naci ideologia is ketsegteleniil „bekuszik" a tortenetbe - egyaltalan nem birja elviselni, ha nem kepes uralkodni a tortenesek felett. Ezert menekiil a valosag elol - s egyertelmuen ez a legsikeresebb menekiilese - a Harmadik Birodalom nevu strategiai jatek vilagaba, amely a II. vilaghaboru torteneseit idezi fel, s „eleg kiilonos modon a torteneti husegre keszteti az embert" (247.). Foleg, ha az ember, mint Udo is, nemetkent vesz reszt benne, mert akkor azert akar mindent tudni a haboru meneterol, „hogy megvaltoztassa, ami rosszul stilt el" (uo.) benne. Vagyis azert jatssza ujra a haboru

1 A nyomozas sikertelenseget, azt, hogy a sziizse eldrehaladtaval egyre homalyosabbak Charly halalanak koriilmenyei, Bolano ketsegkiviil az egyik nagy iroelodtol, Nabokovtol leste el, akinek a Lolita cimu regenye egyfajta forditott detektfvregenykent is felfoghato. Olyan forditott krimikent, ahol a gyilkossagot Humbert Humbert a „normal" krimikkel ellentetben nem a tortenet elejen, hanem a vegen koveti el. Bolano muveben pedig a nyomozas „fordul meg": ahogy halad elore a sziizse, ugy halad hatrafele, ugy keriil mindinkabb „vesztes pozicidba" a halaleset felderitese. A Lolita cimu regeny forditott logikajanak hatasat Bolano nem is igyekszik titkolni, maskiilonben a tortenteken toprengo hoset nem a Lolita nevu barba iiltetne be. esemenyeit, sot, azert irja ujra a haborut megidezo jatek szabalyait, hogy nemetkent - vegre - megnyerje azt.

Amig Udo ezt egyediil teszi, amig a szallodaszobajaba bezarkozva jatszik, nines is semmi problema: ugy erzi, itt vegre tenyleg ura a helyzetnek. Mintha a logikusan felepitett jatekstrategiai feliil tudnak irni a szallodaszoban kiviili kaotikus allapotokat. Am ahogy az altala olvasott krimi is osszemosodik a tengerparti tortenesekkel, s ahogy Udo almai se tudnak fiiggetlenek lenni az erthetetlen esemenyektol, ugy az ido eldrehaladtaval a jatekba is beszurodik a valosag, a jatek es a valosag hatarai is egyre inkabb elmosodnak. Egyfelol azert, mert maga Udo hajlamos az emberi kapcsolatait is strategiakent felfogni, kepes az Egettarcu vizibiciklijeinek rendjet is egyfajta erodkent, majd hadrendkent ertelmezni, s kepes a kdriildtte eloket is sakktablan tologathato babukkent latni.2

Masfelol a jatek es a valosag hatarainak elmosodasa amiatt is elkeriilhetetlen, mert a jatekba a rejtelyes halaleset utan nem sokkal maga az Egettarcu szall be „jatszotarsnak". S ha eddig Udo azt erezte, hogy egy felsobb ero koroz felette, amely szemmel tartja, az Egettarcu jatekba erkeztevel az ordogi, alvilagi erok is mukodesbe lepnek. Udo baratja, Conrad ugyanis - latatlanul, csak Udo

2 Foleg azt kovetoen, hogy Udo a sakkjatekrol is almot lat, amelyben a „fekete babuk megporkolodtek", s „a futo leiitotte a kiralynot" (306.). A sakk tortenetbe sziiremkedese ismet Nabokov muveszetet, a Nabokov-hosok jatek- s elsdsorban sakkszenvedelyet idezi. Gondoljunk csak az elet minden egyeb teriileten csetlo-botlo, kiilonos, de a sakkban zseni Luzsinra A Luzsinvedelem cimu Nabokov-regenybol, aki az egesz eletet egy ellene iranyulo, sakklepesek formajaban megtett fondorlatnak erzi.