Irodalmi Szemle, 2016

2016/5 - TALAMON ALFONZ - SHAKESPEARE - Szabó Lovas Emőke: Meddig lehet együtt élni egy halottal? (Terézia Mora A szörnyeteg című regényéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

dig egy depresszios, a nagyvarosi (majd kesobb barmilyen) letben mukodni keptelen fiatal lany, hanem az is, hogy Flora sokaig sajat maga sem akarja igazan tudni, mi tortenik vele.

lgy valik hat elbeszelhetetlenne egy tortenet. Flora a konyv legvegeig jelen van sajat naplojaval, folyamatosan diszharmoniat teremtve Darius szovegevel. Flora naplojanak megertese Darius szamara nem csupan az annak forditasban valo letezese miatt valik lehetetlenne, hanem azert is, mert az utolso masfel evrol, az osszeomlas idejerol semmilyen feljegyzes sines a birtokaban. Es bar Darius Kopp kinyomozza Flora Meier gyerekkoranak helyszinet, kiserletet tesz Budapest „ floras szegmenseinek" felterkepezesere, megis tul nagy mar a szakadek kettdjiik vilaga kozott ahhoz, hogy ez az utazas a nd barmifele megertesehez vezethessen.

A tortenet kozponti motivuma az utazas, Darius Kopp bolyongasa felesege urnajaval, Nemetorszagbol indulva Csehorszagon, Szlovakian, majd Ausztrian at Magyarorszagra, onnan az Adriara, kesobb Albaniaba, Ormenyorszagba, az Ararat labahoz es Gorogorszagba: de „hova mehetsz, ha nem egy hely, hanem egy ember az otthonod? Nelkiile hova?" (71.) - teszi fel a kerdest utazasa elejen Darius. Kopp balkani utazasa helyszfneinek hangulata sokban rokon Theo Angelopoulosz filmvilagaval is, token t a Balkan haldoklasat megjelenitd Odiiszszeusz tekintete cimu filmevel. (A gorog rendezo munkajara Flora is utal naplojegyzeteben: „Valaki eljon hozzam haza. Angelopouloszrol beszelgettink. Hogy mit csinalt az Egy mehesz haldldbol" (139.). Kopp is talalkozik az olni es uralkodni akaro hataimak fenyegetesevel (Oda, az alban torteneszlany, aki stopposkent keriil Darius tarsasagaba - s elvalasuk, akarcsak a filmbeli mehesze es stopposae, dramaira es keserure sikeriil -, mesel neki a terseget erinto tortenelmi es aktualis hatalmi harcokrol, majd a konyv vegen a ferfi egy hangtalan tiintetes kdzepebe keveredik, amiben megseriil o is, a hamvakat masodszor is majdnem elvesziti, es az autojat - tarsat - megsemmisitik.) Oda figuraja az egyetlen egyebkent, aki Darius jelenbeli utazasai helyszineinek egy reszet dsszefogja, ettol eltekintve az egyes epizodok, helyek nincsenek semmilyen kapcsolatban egymassal, nem alkotnak egy tagabb teret az osszefogo ertelmezes szamara.

Aztan a regeny vegen feltunik az antikvitas, Athen es az Akropolisz vakito, jeges valosaga, es a muzeum, ahol mindez visszatiikrdzodik. Ebben a torzovilagban a transzeendens beleeles mar lehetetlen, a szemmagassagra komponalt szobrok kozott nem az istenivel, hanem ujra csak a hiany tapasztalataval letesit kapcsolatot a szemlelo.

Mig a regenyciklus elso resze a nevek es a termeszetkozeli es fogyasztoi tarsadalom ellentetjenek szimbolikajara epit, addig A szornyeteg harom osszetett metaforaval is jatszik: az erdoevel, a temetoevel es a tengerevel.

Az erdo - Berlin kulvarosanak hatarain beliil - az a civilizaciotol a leheto legmesszebb levo, mitologikus hely, ahova Flora Meier ferjetol es sajat magatol probal elmenekiilni, „10 ev, 20 munka, [...] 20 fizikailag nehez, szellemileg tul csekely, erzelmileg tul sok megterhelessel jaro szolgalat" utan az „ugynevezett asszisztensek seregeben". Aztan mar - Darius hasonlataval elve - a mesebeli Juliska „nem talalt ki abbol az atkozott erdobol" (47.). Es a felvetes: „[...] tenyleg beszelhetiink-e arrol, hogy