Irodalmi Szemle, 2016

2016/5 - TALAMON ALFONZ - SHAKESPEARE - Szabó Lovas Emőke: Meddig lehet együtt élni egy halottal? (Terézia Mora A szörnyeteg című regényéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

a mesebeli gonosz boszorkanyok egy noellenes gondolkodasmod manifesztacioi? Vagy nem lenne-e helyesebb belatni: ez, kerem, teny" (89.). Ezt alatamasztva, es Flora helyzetet, betegseget egy szelesebb, a nyugati fogyasztoi tarsadalmakban a nok szerepenek szocioldgiai-tarsadalmi problemakdrebe-pszichozisaba emelve Flora laptopjanak szovegtoredekeiben Erdos Virag Feminista kidltvdnya (Feministisches Manifest) is helyet kap, nemetiil.

A temeto metaforaja mind Flora, mind pedig Darius szovegsikjaban megjelenik. Akarcsak az erdei megfeszitett munka, Flora szamara a temeto is a betegseg rohamaitol vald elmenekiiles helyszineiil szolgal. „A parknal jobb a temeto, ott mindenki viselkedik valamelyest, es maga eszrevetlenul rateheti a kezet egy fa kergere vagy egy darab marvanyra, keregdarabok es por fog a kezen maradni, jolesdn, egy-egy masodperc kdnynyebbseg, ne becsiilje le" (414.). Darius Kopp Budapesten, a Keleti kdzeleben, egy kolostorszeru hotel keresese kozben, ahol anno Floraval szallt meg, egy temetoben talalja magat, ahol egy sirhely utan kutatva elteved (kesobb biztosra veszi, hogy ennek a temetonek a ligeteben szedi ossze azt a kullancsot, amelyik Albaniaban majdnem a halalahoz s Oda szem elol tevesztesehez vezet).

Bar Darius Kopp nem a tengeren, hanem a tenger partjan utazik, tehat perspektivaja kiilonbozik Odiisszeuszetol, az 6 tekintetenek a szarazfold korlatai szabnak hatart, a tenger az utazasnak, a transzcendens letbe valo „athajozasnak" - elerhetetlen - odiisszeuszi metaforaja marad, a letelem, a zaklatott elet feldolgozasanak, feloldasanak ahitott kozege. „Borzadok a tengertol. A tengeri szornyektdl. [...] Az a szivo-tolo ero, amely felmerhetetleniil erosebb az embernel. Sziklanak verodo fej, so a tiidoben" (260-261.). Akaratlanul a fiiliinkbe cseng Luigi Dallapiccola Odiisszeuszoperaja Kalupszo-ariajanak sora: „Maganyos a te szived, maganyos a tenger", - es felremlenek Alkinoosz palotajanak vagy Hadesz birodalmanak kavargo, megfordult idosikjai.

Ha Darius Kopp helyszinfragmentumainak ellenpontozasakent egy osszefuggobb jelrendszert kellene talalnunk Flora Meier naplotoredekeiben, akkor az a Walter Benjamin-i allegoriaelmelet lehetne. Terezia Mora A szornyeteg cimu regenyet lehetne akar sirfeliratkent is ertelmezni, Flora a naplojaval a tulvilagrol elmeselhetne halaltortenetet, ha nem eppen a halott neve (Meier-Meyer-Teodora- Flora) es elhalalozasanak tortenete lenne az, ami hianyzik ehhez. Eppen ezzel a stilaris fogassal eri el a szerzo, hogy Flora alakja allegorikussa, neve, sorsa barmelyik (nyugati) nosorseval helyettesithetove legyen. Dariusszal leelt elete utolso eveiben a madarijeszto-szeru alakja a berkapalok altal hordott elnyutt kolcsonruhakban, a halalon tuli, megis elo en-hangja, ami mar az eleteben sem volt evilagi, es egy kocsi csomagtartojaban hordozott hamvainak temethetetlensege mind groteszkiil hat.

De nines hazateres, mert ennek a halottnak nines helye sehol. A haldoklas folytatodik. Megyiink tovabb „Cataniabol Gravinaba, Gravinabol Rifugio Sapienzaba, onnan gyalog" (669.).

(Terezia Mora: A szornyeteg. Nddori Lidia forditasa. Magveto, Budapest, 2014, 672 oldal, 3900 Ft)