Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Gyürky Katalin: Földre hullott istenek (Vladimír Nabokov Összegyűjtött elbeszélések I. - Egy naplemente részletei és Összegyűjtött elbeszélések II. - Első szerelem című kötetéről) / NABOKOV-ÁRNYALATOK

NABOKOV-ARNYALATOK Martin Edelweissnek, akirol Nabokov a regenyehez irott eloszavaban is hangsulyozza, hogy „minden fi­­atal hosom koziil a legkedvesebb, a legegyenesebb jellemu es a legmeghatobb",4 a hasonmasa, Darwin is artatlan, a foszereplonek meg igazi problemat nem okozo figura. Ennek a hasonmas-parosnak az eldkepet fedezhetjiik fel a masodik novellaskotet Szalondrama 1945-bdl cimu novellajaban, ahol a fo­lios es „becstelen" nevrokona, akivel a beceneviiktol a vezetekneviikig minden egyezik, epp nevrokon­­sagukbol adodoan szamtalan alkalommal keresz­­tezik egymas eletet, ugy, hogy kiilonosebben nagy bonyodalmat nem okoznak egymas szamara: „Egy orosz no Strasbourgban megkerdezte tolem, hogy testverem-e az a ferfi, aki felesegiil vette az unoka­­hugat Liege-ben. Egy tavaszi napon, Nice-ben faar­­cu, hosszu fiilbevalot viseld lany jelent meg a szallo­­damban, velem akart talalkozni, de aztan egyetlen pillantast vetett ram, bocsanatot kert, es elment. (...) Nehany evvel kesobb, amikor Ziirichben tartottam eldadasokat, egyszer csak letartoztattak azzal a vad­­dal, hogy osszetortem hdrom tiikrot egy etteremben - affele triptichonkent, melyen nevhasonmasom reszegen lathato (elso tiikor), majd nagyon resze­­gen (masodik tiikor), es tokreszegen (harmadik). Vegiil 1928-ban egy francia konzul nyersen megta­­gadta, hogy pecsetet iisson iitott-kopott, tengerzold Nansen-utlevelembe, kozolve, hogy egyszer enge­­dely nelkiil leptem be az orszagba. A kover dosszie­­ban, amit vegiil is eldvett, megpillanthattam nevha­sonmasom arcat. Nyesett bajsza es kefefrizuraja volt a gazfickonak" (II. kotet, 405.). Ezek a hasonmas okozta apro kellemetlensegek egy masik novellaban, a Zsarnokolesben viszont mar a hasonmasfigura veszelyes tulajdonsagait vetitik elore, amely Nabokov masodik, Nevetes sotetben cimu regenyetol kezdve szinte minden regenyeben hangsulyos szerepet kap. Azonban Nabokov Dosz­­tojevszkij es Gogol hasonmasfigurainak hagyoma­­nyat is megvaltoztatja akkor, amikor mind a Neve­tes a sotetben, mind pedig az ezt koveto Ketsegbeeses cimu regenyben nem a fohost teszi meg hasonmasa aldozatava, hanem epp ellenkezoleg, 6 maga lesz a hasonmas hohera. S a Zsarnokolesben mintha a Ket­segbeeses Hermannjanak hasonmasa, Felix „lab alo- 4 Nabokov: Tiinddkles. Hetenyi Zsuzsa forditasa. Budapest, 2007, Europa. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents