Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Gyürky Katalin: Földre hullott istenek (Vladimír Nabokov Összegyűjtött elbeszélések I. - Egy naplemente részletei és Összegyűjtött elbeszélések II. - Első szerelem című kötetéről) / NABOKOV-ÁRNYALATOK

nabokov-Abnyalatok magat, es akarhogy vessziik is, egy olyan ember, aki kepes megolni magat, tulajdonkeppen isten" (I. kotet, 67.).2 A Veletlen cimu novella hose, Alek­­szej Lvovics Luzsin is istenkent kivan veget vetni eletenek: .kijelolt maganak egy hataridot: az au­gusztus elsejerol masodikara virrado ejszakat. Nem annyira maga a halal foglalkoztatta, mint inkabb az oda vezeto reszletek, s ezekbe annyira belebonyo­­lodott, hogy magarol a halalrol meg is feledkezett" (I. kotet, 83.). „Szazadszorra is elkepzelte, hogyan fogja megrendezni a halalat. Kiszamitott minden apro reszletet, mintha sakkfeladvanyt keszitene. Ugy tervezte, hogy ejszaka leszall egy bizonyos al­lomason, megkeriili a mozdulatlan kocsit, es ami­kor odatolatjak a masikat, hogy a varakozokhoz csatoljak, odatartja a fejet az iitkozo pajzsahoz. Az iitkozok osszecsattannak. Kozottiik ott lesz az o le­­hajtott feje. Ugy fog szetpattanni, mint egy szappan­­buborek" (I. kotet, 90.). Ugyanakkor az Istenek cimu tortenet arra is utal, hogy ha valaki isten, akkor ha ugy dont, halhatatlanna is valhat: „A halal nem le­­tezik. (...) A halal nem letezhet" (I. kotet, 81.). Nem letezhet egy olyan napon, amikor mindent a fohos szeme, tekintete teremt meg, s mindent olyannak lat maga koriil, amilyennek latni szeretne, kerdesek es ketelyek nelkiil: „Istenek vagyunk, nemdebar?... A veremben felfedezhetetlen vilagegyetemek liikte­­teset erzem..." (I. kotet, 74.) Ezek az istent jatszo hosok azonban gyakran szivfajdalom nelkiil dontenek masok elete felett is. A Borotva cimu novellaban Ivanov borbelykent ten­­geti emigrans eletet, miutan „hatalmas, fenseges, pompas hazajat tonkretette valami ocska ripacs egy hangzatos jelmondat jegyeben, s ezt nem bocsat­­hatta meg. Lelkeben, mint szorosra felhuzott rugo, bosszuvagy lapult tettre keszen" (I. kotet, 274.). Orszaga elhagyasanak fajdalmat szinten probalja elfojtani, s ezert is fordul a borbelymesterseghez: „Az olio meg a borotva ketsegkiviil fegyver, es volt valami a femes cirpelesiikben, ami jolesett Ivanov harcias lelkenek" (uo.). A borotvajat es az ollojat egy alkalommal valoban fegyverkent, eletet is kiol­­tani kepes fegyverkent hasznalhatna, amikor beter hozza a borbelyiizletbe az az ember, aki hat evvel korabban, Harkovban vallatta. S Ivanov nagyon 2 Ebben a novellaban nemcsak az „isten vagyok" motivum felbuk­­kanasa az erdekes, hanem annak a mellekszereplonek a megjele­­nese is (itt Monfiorinak hivjak), aki a kesobbi regenyekben mintegy tanukent, a fohossel tortend esemenyek szemtanuja­­kent allandoan jelen kivan lenni. Gondoljunk csak a Meghivas ki­­vegzesre Pierre-jere, aki hasonld­­an ott akar lenni Cinncinatus C. minden cselekedetenel, ugyan­akkor egyfolytaban vagyja a ha­lalat. A Szarnycsapas Kernjenek Monfiori ezt mondja: Ide hallgasson, Kern - szeretnek je­len lenni, amikor megteszi... le­­hetseges?" (I. kotet, 60.) Majd pedig, a tortenet vegen, amikor Kern elindul folfele a szobaja­­ba, hogy vegezzen magaval, Monfiori ebben „jamboran es buzgon" (I. kotet, 70.) tamogat­­ja.

Next

/
Thumbnails
Contents