Irodalmi Szemle, 2016

2016/4 - BEVETÉS 2016 - R. Nagy Krisztián: Hodžova u. 36-42; Valami nincs rendben (novellák) / BEVETÉS 2016

BEVETfiS 2016 Ismet kiontottem. Vegiil kinyitottam a hutot, es egy pohar tejet toltottem magamnak egy masik, szaraz poharba. Minden lampat felkapcsoltam. Leuitem a szofara, es megittam a tejet. A halvany utcai zajokon kfviil csak a huto bugasat hallottam. Felneztem az orara az ajto felett. Megallt, het otvennel. Vegigneztem a lakast, hoi juthatott be a fereg. Az ajto zarva volt, es a nyari meleg ellenere az ablakok is. Nines lyuk a talon. Nines kandalld. A szellozon suru racs. A WC iilokeje le volt hajtva, de ez tunt az egyetlen realis be­­jutasi helynek. Ratettem a legvaskosabb konyvet, amit talaltam, hogy ha egy masik dog felkiizdene magat a csatornabol, ne tudjon kijutni. Emil Zola: Patkanyfogo. Ami­­kor ezzel megvoltam, feldltoztem, megkerestem a kulcsaimat es a zseblampamat, es kileptem a lakasbol. A lampakat nyitva hagytam. A folyoso fenyei azonnal bekapcso­­lodtak - mozgaserzekelovel mukodtek. Az utcai lampak narancsvoros fenyarban tartottak a varost napnyugtatol egeszen reggelig. A szemben levo ejjel-nappali kisboltba mentem, es vettem egy olyan gye­­rekzar-dolgot, amivel a szekrenyeket es a fiokokat biztositjak a friss sziilok.- Kesei orat valasztott a haza biztositasara, uram - mosolygott az eladolany.- Patkany - hallottam a sajat hangomat. Visszafele osszeszedtem a takaromat, es egy kukaba gyurtem. A csatornanyilas, amelyben az allat eltunt, kenyelmetleniil kozel volt, de tudtam, hogy a fereg mar reg messze jar. Visszaterve a lakasba sietve felkapcsoltam minden villanyt a zseblampa fenye­­nel, mielott bezartam volna az ajtot magam mogott. Ellendriztem a WC-t. A konyv ott volt, ahol hagytam. A konyhaba mentem, megittam a kitoltott hideg tejet, majd ujratoltottem a poharat, es az agy melletti ejjeliszekrenyre keszitettem. Leuitem a szo­fara. A hideg bdr recsegese bantotta a fiilemet. Az ora ketyegeset hallgattam nehany percig, az arcomat a tenyerembe temetve. Ovatosan lelegeztem, minel halkabban. Belefajdult a hasam. Ellenoriztem az ajtot, mert hirtelen nem tudtam, vajon bezartam-e. Zarva volt. Visszamentem a fiirdobe, es felszereltem a gyerekzarat a WC-re, Megprobaltam fel­­nyitni, olyan erovel, amit, ugy kepzeltem, egy jol megtermett patkany kepes lehet kifejteni. Odakint kezdett pirkadni. Vegigneztem a lakast, vajon mashol bejuthatott-e. Lyukat a falon nem talaltam, az egyetlen nyitott ablakot bezartam. A lakas immar patkanybiztos volt. Visszamentem az agyamhoz, levetkoztem, es leddltem. A lampakat mind egve hagytam. Nehany percig fekiidtem nyitott szemmel. Felkeltem, es toltottem magamnak egy pohar vi­­zet. Meg egyszer vegigneztem a lakast. Nem volt lyuk a falon. Az ablakok es az ajto zarva. Visszamentem az agyba, es reszketve a takaro ala bujtam. Minden rendben van. Zajt hallottam. 47

Next

/
Thumbnails
Contents