Irodalmi Szemle, 2016
2016/4 - BEVETÉS 2016 - Pethő Anita: Hétköznapi mozzanatok, megválaszolhatatlan kérdések (R. Nagy Krisztián írásairól) / BEVETÉS 2016
BEVETES 2016 PethO Anita hEtkOznapi mozzanatok, megvAlaszolhatatlan kEbdEsek R. NAGY KRISZTIAN PROZADAROL ]\Iem biztos, hogy szerencses azzal kezdeni egy fiatal prbzairo ertekeleset, hogy kinek nem ajanlanam, velemenyem szerint ki ne olvassa el R. Nagy Krisztian elbeszeleseit. Pedig adott esetben - s mint az alabb lathato lesz, ez eppen egy ilyen eset - ez akar dicseret is lehet. A Valami nines rendben cimu iras ugyanis tipikusan az a szoveg, ami nem idealis olvasmany ejszaka kozepen egy egyediil elo es a kiilvilagbol erkezo ingerekre az atlagosnal erzekenyebben reagalo olvaso szamara. Ijesztd az alaphelyzet: egyszer csak egy patkany esik az elbeszelo olebe, amitol ugyan azonnal megszabadul, de az ezt kovetd hetkoznapi cselekvessor tovabb fokozza a kellemetlenseg erzetet. Egy-egy apro mozzanat csak, ahogyan a szereplo tobbszor is tolt maganak egy pohar vizet, de aztan nem issza meg, inkabb kionti. A lehajtott WC-iiloke, amire az illeto a biztonsag kedveert meg egy jo vaskos konyvet is ratesz. Egyszeru, mar-mar kozhelyesen manipulativ, borzongast keltd eszkdzok ezek - „A lampakat mind egve hagytam", vagy: „Visszamentem az agyba, es reszketve a takard ala bujtam" -, am aki viszolyog a lakasaba hivatlanul erkezo apro elolenyektol - es valljuk be, tobbsegeben azert ilyenek vagyunk azok szamara ismerosek, es epp ezaltal lehetnek riasztoak a szokvanyos mozdulatsorok is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez csak a felszin, valamifele elterelo hadmuvelet, ahogyan peldaul Toth Krisztina elbeszeleseiben is rendre elfedi a cselekmeny a hatterben zajlo valodi tragediakat. R. Nagy Krisztian szovegei eseteben persze nem tudhatjuk, valoban tragediak huzodnak-e a hatterben, azt hamar megerezziik, hogy itt valami tenyleg nines rendben, am az erre magyarazatot ad(hat)o lehetseges tortenetek mind rejtve maradnak. A rovid es takarekos szovegek olvasasa soran rengeteg kerdes meriilhet fel az olvasoban. Az emlitett patkanyos elbeszeleseben peldaul miert erezziik ugy, hogy a tortenet egy marginalizalddott, a vilagtol elzarkozd maganyos figuraval esik meg, aki egy leamortizalodott berlakasban vegetal, meg ha epp konyvek is vannak abban a lakasban? A Hodzova u. 36^12. cimu tortenet eseteben talan konnyebb a dolgunk, mert az utolso nehany bekezdes altal sugallt tett („Ver? Lehet, hogy en verzek? [...] Csak feltunt volna, ha elkezdek verezni.") konnyen Raszkolnyikov figurajat juttathatja esziinkbe, igy elozetes olvasmany elmenyeink alapjan konnyebben
