Irodalmi Szemle, 2016

2016/4 - BEVETÉS 2016 - „Ezek a versek nem sietnek sehova" (beszélgetés Veres Erikával) / BEVETÉS 2016

BEVETfiS 2016 E7 T? T7 V T D C T T7 Zj Xj IX. xx V i ■ ia a «■ In NEM SIETNEK SEHOVA" BESZELGETES VERES ERIKAVAL Irodalmi Szemle: Ha j 61 saccolom, haj­­szal hijan tiz eve jelentkeztel eloszor versekkel a Kalligramban. Ez alatt az idd alatt csak elvetve talalkozhattunk a verseiddel a lapokban - mikozben mar egy kotetre valo szoveg gyult ossze. Mi ennek az oka? Veres Erika: Eloszor is kdszdnom az emlekeztetest, valoban iden szeptember­­ben lesz tiz eve, hogy megjelent elso ket versem. Magam is meglepodtem most ezen a kerek evfordulon. Annak idejen Csehy Zoltan tanar ur otletenek eleget teve kiildtem el verseimet a Kalligram szerkesztosegebe. A kovetkezo evben az egyik itt lekozolt verset a 2007-es Szlo­­vakiai magyar szep irodalom antologia­­ban lathattuk viszont. Ezutan 2009-ben es 2011-ben publikaltam, tovabbra is a Kalligram lapjain. Talan, ha abban az idoben intenzivebben foglalkoztam vol­­na kortars szerzok muveivel es az aktu­­alis irodalmi tortenesekkel, tobb inspi­­raciot, batorsagot merithettem volna az onmenedzseleshez. Biztosan akadtak volna hozzaerto tamogatoi is az effajta igyekezetnek. Megis inkabb az a gyanum - igy visszatekintve erre a hanyag hoz­­zaallasra -, hogy vartam. Nem ismertem sem magamat, sem ujsztilott verseimet elegge ahhoz, hogy gyakrabban megza­­varjam veliik egy-egy irodalmi foly oirat olvasokdzdnseget. Kozben persze tevekenyen mult az idd, megtelt nehany jegyzetfiizet, ne­­hany uj mappa a szamitogepben. Aztan, amikor kepes lettem tartalmilag vala­­mennyire elhatarolodni a felgyiilemlett soroktol, elkezdtem osszegyujteni es rendszerezni dket. Utana pedig javitani. (Javitast mondok, de „atdolgozas" er­­telemben hasznalom ezt a szot, hiszen helyes vagy helytelen alapon, piros tollal belefirkalgatva, egy verset kijavitani nem lehet.) Sok verset szinte teljesen atirtam, meg tobbjiiket osszevontam, nehanytol vegleg elbucsuztam. Ez a folyamat, a ja­­vitas-atdolgozas, az utobbi ket-harom evben volt teriteken. Barmennyire mend is till fiatalon zseninek lenni, es az erett­­segi utan rogton megvaltani a vilagot, (ezek) a versek nem sietnek sehova. En­­gem egyelore visszafiatalitottak a kezde­­tekhez. Ha itt-ott publikalasra keriilnek, vagy ha egy kotetbe tomdriilve latnak egyszer napvilagot, ugyanezt kivanom az olvasoknak is: visszafiatalodast sajat szubjektiv vilagukba a verseken keresz­­tiil. ISZ: Nagyon sejtelmesen fogalmazol, de talan leranthatjuk a leplet - koteted osszerendezve, szerkesztes (?) alatt all. Mit tudhatunk a tovabbi sorsarol? VE: A sejtelmesseg annak koszon­­heto, hogy meg magam sem tudom, mi lesz ennek az anyagnak a sorsa, nemreg kiildtem csak at a kiadohoz. Ha rabolin­­tanak, megjelenik konyv formajaban, ha nem, a versek egyenkent kelnek majd on­­allo eletre - mar, ha lesz befogado feliilet (gondolok itt kiilonbozo folyoiratokra,

Next

/
Thumbnails
Contents